A kormánypártok részéről Völner Pál és Halász János államtitkárok, valamint a KDNP-s Rubovszky György nyerték meg a mai bokszzsák szerepét, bár érdemi kérdésekre és érvekre nagyjából csak a Jobbiktól számíthattak, a többi ellenzéki párt nem erőltette meg túzottan magát.
Az LMP a szakemberek és munkások elüldözését és külföldre kényszerítését kérte számon a kormányon. Szél Bernadett aggodalmait Völner a finn példával és Strasbourggal próbálta meg eloszlatni, mondván a mostani választási törvénnyel minden rendben van (bár Strasbourg szerint az is teljesen rendben volt, hogy az elszakított területeinken élők évtizedekig jogfosztottságban éltek, szóval ez az argumentum enyhén szólva bicskanyitogató...).
Az államtitkár ultima érve mégis az volt, hogy az LMP frakciójának 60 százaléka be se jött az ellenzéki pártok által kezdeményezett rendkívüli ülésre, bár elnézve, hogy mennyi Fidesz-KDNP-s honatya ült a teremben, talán jobb lett volna nem belemenni a számháborúba.
A szocialisták részéről Szakács László próbált virítani valamit, de az NVI előtt megjelent "kopaszokról" való lamentáláson kívül sokra nem futotta tőle. Az MSZP-nek nincs túl sok mondanivalója külföldön élő magyaroknak, amin valószínűleg senki sem csodálkozik, hiszen ők is tevékenyen kivették a részüket abból, hogy ennyi honfitársunk kénytelen más országban keresni a boldogulást.
Halász János államtitkár szerint a szocialisták megtévesztették a jobbikosokat, hiszen a törvénymódosítás valódi célja a népszavazás megakadályozása. A vita ezen a ponton menthetetlenül átcsapott a népszavazás értelméről szóló trollkodásba.
A KDNP-s Rubovszky György 1994-ben kezdődő történelemórájából megtudhattuk, hogy régen még a külképviseleteken sem szavazhattak a Magyarországon kívül élők, bezzeg most... Ezt nevezzük mi félig teli pohár hozzáállásnak!
Völner Pál a következő, a Fidesz-KDNP mentalitását remekül tükröző szavakkal intézte el a külföldön élők szavazati jogának kérdését:
"Ez egy ad hoc felvetés, ami megingatná a rendszert, Önök pillanatnyi érdek mentén próbálnak zavart kelteni, ilyet felelős politikus kampány közepén nem támogathat."
A Fidesznek új kifogásokat kell majd kitalálnia
A Jobbik részéről Szávay István szólalt föl a vitában.
Szerinte a kormánypárti képviselők "hazug és gyermeteg ürügyekkel" próbálják kimagyarázni ezt a jogállamhoz méltatlan diszkriminációt. Felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a Magyar Országgyűlésnek van lehetősége olyan szabályokat hozni, ami megkönnyíti a szavazati jog gyakorlását külföldön.
Ha az elmúlt években ötször lehetett módosítani a "gránit szilárdságú" alaptörvényt három nap alatt, akkor ez most sem lehet akadály
- vetette fel Szávay, aki ígéretet tett arra, hogy a törvénymódosító javaslat vissza fog kerülni a T. Ház elé, és akkor a kormánypártoknak majd újabb kifogásokat kell kitalálniuk, hogy miért nem támogatják a külföldön élő magyarok diszkriminációjának megszüntetését.
Völner Pál záró felszólalásában már nem mondott sok újdonságot.
A legfigyelemreméltóbb fejlemény az volt, mikor Latorcai János ülésvezető tájékoztatta a képviselőket, hogy Mengyi Roland (aka. Voldemort nagyúr) mentelmi jogának felfüggesztését továbbította az illetékes bizottságnak (a bejelentést a jobbikos padsorokból élénk taps kísérte).
A 9:50-kor lezajlott szavazáson minden ellenzéki kéz a magasba lendült, valaki bekiabálta, hogy "elsöprő többség", de Latorcai János kimondta az ülés határozatképtelenségét.
Az ülésvezető végül felolvassa, hogy Kósa Lajos levélben(!) kérte a szavazás gépi megismétlését (úgy tűnik személyesen nem volt annyira fontos). Ez meg is történt, majd a DK-s Varjú László egy "Gyávák vagytok!" bekiabálással tett pontot a rendkívüli ülés végére.