A kormányrendelet nyomán az új vezetői bérplafon a pénzügyi szektorban havi 5 millió, az energiaszolgáltatóknál 4 millió, a többi cégnél pedig 3 millió lesz, az éves bér 20%-a pedig kifizethető prémiumként, ha a cég nem veszteséges.
A bérek legkorábban 2016-tól emelkedhetnek, mert az emelésekről még csak novemberben gyűjtötte be az adatokat a Miniszterelnökség. A világgazdaság hétfői száma szerint azonban vannak, akik nem várhattak addig a normális fizetésre, sőt, a leendő bérplafont is átlépték:
a Budapest Bank és az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, Zolnai György és Balog Ádám, Matolcsy György korábbi jegybanki helyettese már most többet keres a havi 5 milliónál is.
A lap megkereste az MBK-t és a Budapest Bankot is, előbbinél azonban üzleti titokra hivatkozva nem árulták el a vezetői bér mértékét, a BB pedig közölte, hogy majd határidőre, a 2015-ös pénzügyi év zárását követően teszi közzé az adatokat.
Havi ötmilliós fizetés? Na ne már!
A Jobbik szerint csak akkor lehetne vitatkozni az állami cégvezetők magasabb béréről, ha az nagyobb felelősséggel társulna és nem lenne korrupció.
Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elutasította a bérplafon 3, 4, illetve 5 millió forintra emelését és szóvá tette, hogy egyes állami cégek eddig sem tartották be a 2 milliós korlátot sem. Ennek nem voltak következményei, a Fidesz pedig hülyének nézte az embereket - fogalmazott.
Amíg korrupcióval terhelt az állami szektor és nem társul felelősség a magas bérekhez, addig a Jobbik irreálisnak tartja az állami cégvezetőket érintő emelést - hangoztatta, kifejtve: a közszférában dolgozókhoz képest 40-50-szeres különbséget akkor sem tartanának indokoltnak.
Staudt Gábor értékelése szerint a mindenkori állami cégvezetők nagy szerepet játszottak abban, hogy a 1980-as évek vége óta az államadósság 2,5-szerese tűnt el. Bírálta, hogy azóta sem valósult meg az elszámoltatás.