A környezetpolitikai szakértő hozzáteszi: a szeptemberi áradások nem jellemzők a hazai Duna-szakaszra. Ez önmagában változás.
Ez az árvíz már nem az az árvíz,
amit az elmúlt évtizedekben megismertünk. Ráadásul a Boris ciklus kialakulásának körülményei miatt azt is mondhatjuk, hogy
ez egy „klímaárvíz”
volt, hiszen ez az egész katasztrófa a fokozódó mértékű felmelegedés, a forróság, a párolgás, az aszály következménye.
Dedák ugyanis emlékeztet rá, hogy az éghajlatváltozás nem önmagában melegedést okoz.
„A nap sugarai először a földfelszínt melegítik fel, az onnan visszasugárzott hőenergiát pedig az üvegházgázok lényegében becsapdázzák a légkörbe”
– érzékelteti a teljes képet.
A szakember arra is felhívja a figyelmet az idei év májusában már sorozatban tizenkettedszer történt olyan, amikor a globális havi középhőmérséklet rekordot döntött a korábbi azonos hónapok hőmérsékletéhez viszonyítva. Augusztus 15-én megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord is, 31,96 °C-ot mértek az egyiptomi partokat nyaldosó tengerben. Mindeközben nagyjából két hónapon át kitartó forróság és aszály telepedett a szintén 28 °C körülire melegedő Fekete-tenger partvidékére.
A forróságban a felmelegedett tenger intenzíven párolog, minél melegőbb a levegő, annál több vizet képes tárolni, de az első hidegbetörés katasztrófát okoz:
mediterrán hurrikán, mindent elmosó esőzés, extrém villámáradat csapott le.
Ilyen körülmények között született meg
a Boris évre keresztelt ciklon, ami 24 ember halálát okozta Európa-szerte.
Az időjárási és hidrológiai feljegyzések történetében
még nem volt ekkora árvíz Közép-Európában, mint most. De Magyarország szerencséjére ezúttal jódarabig a ciklon csapadékszegényebb középpontjában maradt.
Képzeljük el, hogy mi lesz, ha majd nem leszünk ilyen szerencsések és a Duna újabb tombolásba kezd.
A katasztrófát esetleg úgy kerülhetjük el, ahogy ebben a cikkben fejtette ki egy jobbikos politikus, aki talán a kivételt erősítő politikai táborhoz tartozik és mégsem tesz a közelgő veszedelemre.