Közleményében a nemzeti párt kiemelte, mindez pont akkor történik, amikor napvilágot lát, hogy az Európai Unió 700 milliárd forintot tart vissza korrupciógyanús közbeszerzések miatt.
„Az Altusról az évek során botrányok sorozata látott napvilágot. A Szalay utca 4. szám alatti ingatlan megvásárlása, majd visszabéreltetése révén a Gyurcsány-cég százmilliókkal gazdagodott az adófizetők rovására. A rablóprivatizáció során Apró Piroska bankvezér bankja hitelének segítségével – szimbolikus önerő mellett – az ő vejének, Gyurcsány Ferencnek az Altus-konzorciuma szerezte meg töredékáron a Motimot, mely még a szén-dioxid-kvóták kiosztása és értékesítése révén is tízmilliókkal gazdagodott. És az Altus-cégcsoport tagja volt az a cég is, mely tanácsadás és közvélemény-formálás címszóval 80 millió forintot kaszált a Paksi Atomerőműből, de ezen üzlet írásos dokumentációja éppúgy eltűnt, mint Gyurcsány Ferenc plágiumgyanús szakdolgozata”
– írta az Alfahírhez eljuttatott közleményében Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője, aki szerint Brüsszel ezzel kecskére bízza a káposztát.
Nem rablóból lesz a legjobb pandúr
A képviselő szerint a magyar adófizetők, akik az uniós csatlakozás hosszúra nyúlt időszaka alatt nem kevés áldozatot hoztak, joggal teszik fel a kérdést: Miből gondolják azt Brüsszelben, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr? Miért ezt a finoman szóval is gyanús múltú céget bízzák meg a hazai fejlesztéspolitika ellenőrzésével?
„A Jobbik szerint Gyurcsány Ferencnek nem zsíros brüsszeli megbízás, hanem börtönbüntetés járna!”
– zárul a közlemény.
Újragondolást kér a kormány
Vasárnap délelőtt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára tartott sajtótájékoztatót a témában, azt kérve az Európai Bizottságtól (EB), gondolja újra, hogy Gyurcsány cégét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével.
Csepreghy emlékeztetett arra, hogy az 1992-ben alapított cég Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, jelenlegi DK-elnök érdekeltségébe tartozik, szavai szerint az Altus alapozta meg a politikus milliárdos vagyonát és tette lehetővé, hogy az „egykori KISZ-titkárból a Rózsadomb proletárja” legyen.
A helyettes államtitkár azt hangoztatta, a kormány kulcskérdésnek tartja a fejlesztéspolitikát, ezért is döntöttek 2014-ben arról, hogy megváltoztatják a 2020-ig szóló forrásokra szóló szabály-, és intézményrendszert. Utalt arra is, hogy vannak vitáik a bizottsággal, de szerinte ez nem kardinális kérdés, hanem megoldandó feladat.
Csepreghy Nándor arra is felhívta a figyelmet, az EB-nek számolnia kell azzal, hogy az Altus megbízásának milyen következményei lehetnek az Európai Unióval szemben amúgy is szkeptikus magyar társadalomban.
A helyettes államtitkár elmondta, a héten több minisztériumot is megkerestek az Altus munkatársai; a kormányzati szerveknek bemutatott dokumentumok szerint megbízást kaptak az EB-től arra, hogy ellenőrizzék a magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer felépítését az új időszakra vonatkozóan.
Közlése szerint az Altusnak négy alkalmazottja van, közülük az egyik Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége, egy másik pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnökhelyettese. Elmondta azt is, az Európai Unió eddig maga ellenőrizte ezt a folyamatot. Most pedig egy külsős cég kapott erre megbízást, ami szerinte „érdekes kérdéseket vet fel”.
Gyurcsány felesége szerint minden rendben van
Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége, az Altus Zrt. vezérigazgatója közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben kifejtette: az Altus 2014 őszén nemzetközi nyílt tenderen egy 11 céget – köztük német, francia, olasz, svéd, bolgár, lengyel és szlovák vállalatokat – magában foglaló konzorcium vezetőjeként nyerte el a tanácsadói megbízást az Európai Bizottságtól.
Közlése szerint a megbízás tárgya a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumainak elemzése. A tanácsadás az EU összes tagországára kiterjed, a 2014-2020 közötti pénzügyi perspektíva 28 partnerségi megállapodására és közel 300 most induló fejlesztési programjára vonatkozik – tájékoztatott Dobrev Klára. Hozzátette, hogy a feladatot a 28 tagállamban csaknem 40 szakértővel végzik, szakértői csapatuk pedig többségében külföldi tanácsadókból áll, akikkel a hazai fejlesztéspolitikában évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek dolgoznak együtt.