A portfolio.hu értesülései szerint megszületett a megállapodás a törlesztési moratórium meghosszabbításának fő kérdéseiről. Ahogy az ismert, a moratórium 2020. március 19-étől 2021. június 30-áig tartana a jelenlegi szabályozások alapján - azonban egyelőre még nem mondhatjuk azt, hogy kint lennénk gazdasági válságból.
Mindenesetre a kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség a háttérben már jó ideje tárgyalt, és végül megállapodtak abban, hogy folytatódik a moratórium, a jelenlegihez hasonló formájában 2021. augusztus 31-áig marad fenn.
Később is lesz lehetőség a moratórium igénybevételére, azonban már nem automatikus jelleggel, vagyis nem azok vehetik majd igénybe, akik passzívan benne maradnak (nem élnek az opt-out lehetőségével), hanem csak azok, akik jelentkeznek a bankjuknál, és belépnek vagy visszalépnek (opt-in). Utóbbi lehetőségre idén augusztus 31-ig lehet jelentkezni, és a jövő tavaszi választások után, 2022. június 30-án ér majd véget. Az eddigi gyakorlattal ellentétben nem lehet majd ki-be lépkedni: aki igénybe veszi augusztus 31-ig a hosszabbítást, az már csak kiléphet, visszalépni nem tud majd - írta a portfolio.hu.
Legalább a választásokig leállítaná a kilakoltatást a Jobbik
A kormány valóban meghátrált a kilakoltatási moratórium ügyében. Az ez ellen küzdő civilek ugyan egyre fáradtabbak, de a közéletben sikeresen hallatják a hangjukat - nyilatkozta az Alfahírnek Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kormánypárti többsége március 23-án elutasította ugyan a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására vonatkozó ellenzéki törvényjavaslatot, a szerdai közlönyből kiderül, hogy mégis meghosszabbítják.
Egyébként Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Világgazdaságnak arról beszélt, üdvözlendő, hogy a Magyar Bankszövetség a napokban jelezte, támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget.
Tállai András elmondta, az MNB adatai szerint a tavaly áprilisi 1,6 millió lakossági hitel helyett idén február végén 1,3 millió szerződés volt moratórium alatt. A moratóriumban maradó vállalkozások száma tavaly májushoz képest 21 százalékponttal, 35 ezerre csökkent, így a lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka van moratórium alatt. A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.