Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb, és létszámuk egyre növekszik, írta februárban a gazdasági portál. A Portfolio azt is elmondták szakértők, hogy létszámuk növekszik, havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra,és hozzátették, hogy a munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása a Fülöp-szigetekről, Vietnamból, Fehéroroszországból, és Közép-Ázsiából, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett.
A munkaerő-hiány kérdése nem először vetődik fel, csak a gyakorlat alakul egészen másként, ahogyan az Orbán Viktor elképzelte. 2014-ben még határozottan azon az állásponton volt, hogy a munkaerő-hiányra nem a bevándorlást, hanem a rejtett tartalékok mozgósítását tartja megoldásnak, márpedig Európa és benne Magyarország legnagyobb rejtett tartalékának a roma közösséget tartja. Egészen pontosan így fogalmazott: Európának a bevándorlás helyett a romák felzárkóztatását kellene segítenie - erről beszélt a miniszterelnök, miután Farkas Flóriánnal tárgyalt.
„Európa legnagyobb rejtett tartaléka, az a roma közösség”
– jegyezte meg Orbán Viktor. A kormányfő azt mondta: a közmunka volt a „legnagyobb jótétemény" a roma közösség számára az elmúlt négy évben, hiszen 57 ezer olyan cigány kapott munkát, aki korábban sohasem dolgozott. A miniszterelnök úgy fogalmazott:
„Ha Magyarországnak képzett, munkára és hadra fogható több százezres munkaerőpiacra lesz szükségünk, akkor elsőként a Magyarországon élő roma közösség képzésével, oktatásával, nevelésével munkaerőpiacon való részvételre való felkészülésével, felkészítésével kell foglalkoznunk.”
Ezért fel is kérte Farkas Flóriánt, az Országos Roma Önkormányzat elnökét, hogy miniszterelnöki biztosként segítse a romák felzárkóztatását. Farkas szemrebbenés nélkül vállalta a felkérést, mondván, hogy a cigányság felelős a saját sorsáért, és az elmúlt években be is bizonyította, hogy kész tenni érte, ha segítő kezet kap.
„A cigányság dolgozni, tanulni akar, kész sorsáért felelősséget vállalni”
– állította.
Azóta az élet többszörösen rácáfolt a miniszterelnökre. Farkas Flóriánék elköltöttek ugyan 1,6 milliárd forintot, de nem sikerült a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel. A felelősségről sem fogunk megbizonyosodni teljesen, mert ugyan hétévnyi nyomozás kezdődött a Híd a munka világába program ügyében, de ezt végül bizonyítottság hiányában megszüntették.
Farkas Flóriánt közben elnyelte a föld, de a munkaerő-hiány pótlásáról azonban nem lehet lemondani. A kereskedelmi és iparkamara előtt Orbán Viktor pár hete a korábbiakhoz képest óvatosabban, a hazai cigányságot már külön nem említve fogalmazott arról, hogy szükség van 500 ezer új munkaerőre, és már máshonnan közelítette meg a kérdést, hogyan kellene mozgósítani ehhez a hazai népességet.
„Magyarországnak olyan országnak kell lennie, amely képes arra, hogy minden munkát, amit ebben a hazában el kell végezni, valaki a magyarok közül elvégezzen. És ha az kényelmetlen, nehéz, és nem tudom, mi, akkor többet kell érte fizetni. Nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben, ez nagyon fontos. És ha ezt mind kimerítettük, na, akkor beszélhetünk a vendégmunkásokról.”
Farkas Flórián kudarca előtt és az után sem látszik semmi abból, hogy a hátrányos helyzetűek, a rejtett tartalék mobilizálása érdekében történt volna, történne valami is Magyarországon. Manapság Forgács István romaügyi szakértő nyilatkozik időnként, miért fontos és hogyan kapjon szerepet a munkaerő pótlásában a hazai cigányság.
„Ahogyan szükség van a munkaerőre, úgy erősödnek azok a tendenciák, amelyek esetleg távolabbi országokból hoznak munkaerőt. Viszont teljesen magától értetődő, hogy ezek a hazai cigányság, a hazai cigányközösségek kellenek, hogy legyenek, ahonnan akár nagyobb volumenben kellene munkarőt találni a következő évek beruházásaihoz.”
Szerinte óriási a felelőssége a munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cégek, hogy a távol-keleti munkaerő közvetítése mellett a hazait is próbálják meg kiközvetíteni.
„Belső tartalék van. 80-150 ezer elsősorban cigány és hátrányos helyzetű munkavállaló található Magyarországon, akikkel csökkenteni lehetne a határon túlról érkezők számát. Őket azonban a közvetítők nem nagyon találták meg.”
Forgács kritikus általában a cigánysággal szemben, ugyanakkor Farkas Flóriánéknak romboló szerepéről mindig óvatosan fogalmazott. Arra a kérdésre például, hogy mi a különbség Farkas Flórián és közötte, ilyen talányosan válaszolt 2016-ban: „Legutóbb épp egy befolyásos fideszes mondta nekem a parlamentben, hogy ha Farkas Flóriánt és engem hasonlít össze, akkor Flórián a széntüzelésű erőmű, én meg az alternatív, zöld energia.” Azaz drága és nem hatékony? – így az újságíró. „A napi aktualitás még mindig a széntüzelésű Farkas Flóriánt hozza helyzetbe, hosszú távon viszont muszáj új módszerek után nézni, ha meg akarunk maradni” – olvasható a problémához képest különösen semmitmondó válasza. 2017-ben így fogalmazott ugyanarra az alapkérdésre, miben jobb Farkas Flórián, mint ő.
„Mindenben. Hahaha. Egy fideszes pszichológus mondta néhány éve a Parlamentben, hogy Flóri a szénerőmű, én az alternatív szélenergia, kár, hogy Kínában vagyunk 1992-ben. Azt kérte, várjak még néhány évet. Hát, én várhatok. A probléma viszont biztosan nem.”
A 2014-es orbáni nyilatkozathoz képest - azaz, hogy a cigányság Magyarország rejtett munkaerő tartaléka - teljesen, de már Forgácsnál is érzékelhető valamelyest a hangsúlyok eltolódása, miért is van elengedhetetlenül szükség a külföldi munkavállalókra. Mint egy cikkében írta „évek óta visszatérő elem a tréningjeimen az a gondolat, hogy talán még 5-8 évük van azoknak a cigányoknak, akik valóban dolgozni, munkát találni szeretnének. És azért csak ennyi, mert ha ők nem találják meg addig a helyüket a munkaerő piacon, akkor majd jönnek a filippínók, a bangladesiek és a mexikóiak. Bónusz: ezek mellett jönnek a robotok is (értsd: automatizáció), és majd mindenhova biztosan kevesebb ember kell, mint eddig. Sőt, a robotok már itt is vannak. Szóval tessék nagyon gyorsan felébredni, összeszedni magunkat, és megkeresni-megtalálni a munkát, amiből lehetne tenni saját magunkért, mert ha nem így lesz, akkor a cigányok magukat zárják ki a munkaerőpiacról.” Arra is felhívja a figyelmet, hogy
„ha nem lesz, vagy nincsen, vagy egyszerűen elbújik a munkaerő, akkor majd valóban jönnek a robotok, meg a Fülöp-szigeteki tízezrek, akik addig dolgoznak minden nap, ameddig csak engedik nekik, és hálásak a lehetőségért, mert a megkeresett pénz az életet jelenti az otthon maradt családjuk számára. És ha így lesz, akkor a cigányok majd panaszkodhatnak továbbra is, hogy elveszik előlük a munkát.”
A kormány közben eljutott odáig, hogy törvényben kell szabályozni a külföldi munkavállalók helyzetét. A hvg így értelmezi a várhatóan novembertől életbe lépő törvényt:
„A magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése érdekében”
– ezzel a mondattal kezdődik a kormány honlapján közzétett törvénytervezet, amely valójában nem másról szól, mint “a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról”. Az indokolás szerint ugyan “a Kormány elkötelezett a magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése mellett”, mégis szükségét látja annak, hogy külön jogszabályban rögzítse a külföldi “vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása átlátható szabályozási kereteit”.
(Címlapkép: Romániából érkezett mezőgazdasági idénymunkások megkapják heti bérüket egy dohányföldön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértó határában 2015. október 6-án. - MTI Fotó: Balázs Attila)