Horn Gábor szerint a nap közben megismert részvételi adatok alapján jó esély mutatkozik arra, hogy 2018 után újabb részvételi rekordot állítsanak be a választók.
A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke az Alfahír megkeresésére emlékeztetett, a 2018-as részvételi arány volt az elmúlt 32 év legmagasabb aktivitása, de el tudja képzelni, hogy csúcsjavítás történhet.
Horn Gábor rámutatott, az országszerte tapasztalható reggeli rossz idő nem eltántorította az embereket, hanem csupán későbbre tolta a szavazási időpontokat. A szakember egyébként azt mondta, a rossz idő nem csak azt jelenti, hogy az emberek nem akarnak elmenni szavazni, hanem azt is, hogy nem utaznak el, és így pont, hogy ráérnek szavazni.
Az elemző szerint az emelkedő részvétel azt jelzi, hogy érzik az emberek a választás tétjét. Elmondta, a Republikon Intézet a nap folyamán figyelemmel kísér 5-5-5 körzetet; ezeken belül olyanokat, ahol a Fidesz és az ellenzék hozta a legjobb eredményeket 2018-ban, valamint 5 billegőt.
A részvételi adatok alapján az ellenzéki körzetekben egyelőre kicsit kevesebben mentek el szavazni, a fideszeseknél ugyanannyian, míg a billegő körzetekben látszik emelkedés - közölte.
Ebből én arra következtetek, hogy a billegő körzetekben az érdeklődést jobban sikerült felkelteni, de hogy kinek, azt este meglátjuk
– fogalmazott.
A szakembert kérdeztük arról is, hogy az Alfahírnek Pulai András politológus azt mondta, 75 százalék feletti részvételi arány az ellenzéknek kedvezhet, sőt már a 72 százalék is elég lehet nekik a győzelemhez. Horn szerint bár 2018-ig bevett elemzői gondolat volt, hogy a magasabb részvétel a törzsszavazókon kívüli, politikával kevésbé foglalkozó, és inkább ellenzékre szavazó embereket is bevonzza, de ez 2018-ban megbukott, hiszen rekord részvétel mellett is kétharmaddal nyert a Fidesz-KDNP.
A választás kapcsán szóba hozható Magyar Kétfarkú Kutya Pártra és a Mi Hazánk Mozgalomra is kitértünk: a Republikon vezetője szerint minél magasabb a választási részvétel, a kispártoknak annál kevesebb esélyük van bekerülni az Országgyűlésbe, mert a magas részvétel az ő stabil közönségük arányát százalékosan leértékeli. Emellett – mutatott rá – a tét emelkedésével a két párt politikailag nagyon aktív szavazóbázisa is megfontolhatja, hogy egy kiélezett helyzetben „elpazarolják-e” szavazatukat olyan erőkre, akik talán be sem jutnak. Horn Gábor úgy véli, mindkét jelenség abba az irányba mutathat, hogy a kispártok nem ugorják meg a bekerülési küszöböt.