A Zöld Híd Kft. 106 önkormányzat társulásából jött létre, és nonprofit módon, kifejezetten magas technológiai színvonalon végezte a hulladék-szállítási szolgáltatását. Azonban a Fidesz-kormány adóprés-politikájának köszönhetően az országban működő önkormányzati társulások mind a csőd szélén táncolnak, viszont a nyilvánosság elé először ezzel a problémával Gémesi György, Gödöllő polgármestere lépett (a Zöld Híd vezetőjével készített interjút ITT olvashatja el).
Gémesi hiába fordult korábban levélben segítségért Orbán Viktor miniszterelnökhöz, illetve a belügyi és a földművelésügyi tárcához, nem történt előrelépés az ügyben, sőt a Világgazdaság információi szerint külön-külön kénytelenek pályázni a Zöld Híd tagönkormányzatai arra a támogatásra, amit az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutott települések igényelhetnek a kormányzattól.
A lapnak Gémesi elmondta: jelenleg 106 észak-keleti pesti és nyugat-nógrádi település dolgozik a pályázatok kidolgozásán és a képviselő-testületi elfogadtatásán. Ez egyrészt adminisztrációs teher, másrészt korántsem oldja meg a problémát hosszú távon.
Érdemi változás nem történt, azóta is egyik napról a másikra élünk, Damoklész kardjával a fejünk fölött. A beérkező kintlévőségekből – elsősorban a kiegyenlített 1-2 hónapon belüli és az éven túli fogyasztói tartozásokból – fizetjük a számlákat. Forrásbevonás nélkül azonban így nem működtethető üzembiztosan a rendszer – tette hozzá Gémesi György, aki nem tudta megmondani, egy hónapon vagy egy éven belül áll le végleg a szemétszállítás az érintett településeken.
Ha bedőlne a cég, akkor a katasztrófavédelem feladata lenne megoldani a szemétszállítást, aminek azonban erre nincs se megfelelő szakmai, se megfelelő emberi kapacitása, ám még ha sikerülne is biztosítani a szolgáltatást, a Zöld Híd krízise csak a jéghegy csúcsa. Hiszen körülbelül a fél ország területén hasonló helyzetben lévő önkormányzati társulások látják el a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, így legalább 5 millió embert érint ez a kihívás, aminek a következményei most - a döntéseiktől függetlenül - az önkormányzatok nyakába szakadhatnak.
Az is feltűnő, hogy hazánkban a hulladékgazdálkodás milyen gyenge lábakon áll, ezt bizonyítja például a várpalotai azbeszt-ügy, illetve az Illatos úti veszélyes hulladék problematikája is.