A festés megmaradt, ami változott, az anyagok és a technikák. A régi, hagyományos hagymahéj-főzet, egyéb növényi eredetű festékek átadták a helyüket az új, mesterségesen előállított színezőanyagoknak, a régi népi motívumok pedig a gyorsabban elkészíthető matricáknak, fóliáknak. De amikor meglátjuk a régi, magyar, népies mintákkal gyönyörűen díszített tojásokat, mindig felbukkan szívünkben a vágy: „Bárcsak én is ilyen szépet festhetnék!” Ezúttal segítséget nyújtunk e feltörekvő hagyományőrző-vágynak, mégpedig a karcolt tojások készítésének bemutatásával.
A tojáskarcolás az egyik legősibb hímestojás-készítési mód. A festéken kívül nem kell hozzá semmi különös, csupán egy kezünkbe jól illő, karcoláshoz alkalmatos kés/ penge, illetve egy jó adag bátor alkotókészség.
Elkészítésének lépései:
- Ahogy minden tojásfestő technikát, ezt is a tojások megfőzésével kezdhetjük. Adhatunk már a főzővízbe is ecetet, de a legjobb, ha a főtt tojások elkészülte után töröljük le őket ecetes vízzel, nehogy ujjlenyomatunk rajta maradjon, megakadályozva ezzel a szép, egyenletes tapadását a festéknek.
- Ezután még azon melegében forgassuk bele a festőlevekbe. Technikától függően hagyjuk állni benne, vagy pár perc fürösztés után vegyük ki őket.
- Miután kényelmes hőmérsékletűre hűltek a tojások, kezdhetjük is a karcolást. A kés hegyével karcoljuk a mintákat, vigyázzunk az erővel, mert ha túl kicsi, nem lesz elég erős a minta, ha túl nagy, betörhet a tojáshéj. De ne aggódjunk, a megfelelő erősséget hamar meg lehet tanulni. A mintákban próbáljunk belülről kifelé haladva építkezni, és minél pontosabbnak lenni a kezdeti szerkesztéssel. Ne ijedjünk meg, ha elrontjuk, előre állíthatjuk, biztos hogy nem lesz tökéletes, sőt, még ha kifejezetten ügyetlennek is tűnik az első pár vonal, ha a továbbiakban a mintákat ügyesen a csorbulások kiigazítására használjuk, ha elsőre a hibák óriásinak is tűntek, végül a minta összképében ezek jelentőségüket vesztik. A karcolandó mintákat az interneten bőséggel találunk „karcolt tojás” címszó alatt.
Azoknak, akik szeretik a természetes anyagok használatát, ajánlunk néhány természetes színezőanyagot tojásfestéshez:
Vöröses barnához: Vöröshagyma leveleit kell megfőzni annyi vízben, ami éppen ellepi. Fél óra főzési idő elegendő. A tojások színének árnyalatát az áztatási idővel szabályozhatjuk.
Lilához: Céklabefőtt leve vagy frissen megfőzött cékla leve lila festőlevet kínál. De régi, jól bevált színezőanyag a lilahagyma héja is.
Sötétbarnához: Erősre főzött kávét használhatunk lehűtve.
Kékhez: Fél órán át kell főznünk apróra vagdosott vöröskáposztát, majd a főzőlevet kihűtve belerakni a forró tojásokat.
Sárgához: Kurkumaport főzzünk meg vízben, majd ebbe áztassuk a forró tojásokat.
Narancssárgához: Fél liter víz, 8-10 evőkanál őrölt pirospaprikát tegyünk, majd 20-30 percig főzzük.
Rózsaszínhez: Erős csipkebogyófőzettel nyerhetünk rózsaszín festőlevet is.
Zöldhöz: Spenót-, csalán- vagy petrezselyemfőzetet használhatunk.
Az egyik legfelszabadítóbb, legjobb a minden éves tojásfestésben, hogy úgysem tart örökké művünk, olyan, mint egy mandala, amelyet minden évben újra elkészítenek a szerzetesek, a tojásfestést, karcolást minden évben újra lehet kezdeni, ezért aztán nem kell félni, hogy valamit elrontunk. Hisz előbb-utóbb úgyis a locsolók zsebébe vándorol, vagy mi esszük meg!
Jó alkotást!