A napokban olyan videóval sokkolja az embereket a Kétfarkú kutyapárt, amelyben részletesen bemutatják, hogy az úgynevezett Hegyvidéken, azaz a főváros XII. kerületében miként kerülnek értékes, sokszor erdős területek Fidesz-közeli vállalkozók tulajdonába, hogy aztán azokon tájidegen, ízléstelen lakóparkok épülhessenek fel a kertvárosias környezetben, busás hasznot hozva az amúgy is top 100-as milliárdosoknak.
A trükk lényegében annyi, hogy alapvetően nem lakásoknak szánt, úgynevezett „vegyes intézményi területeket”, elhagyatott kórházakat, szanatóriumokat szereznek meg olcsón „megfelelő emberek”, majd a Hegyvidéki Önkormányzat közreműködésével ezek az ingatlanok hirtelen új besorolást kapnak, így a korábbi funkciójuktól eltérően a megváltozott feltételekkel immár alkalmassá válnak hatalmas nyereséget eredményező lakópark-beruházások, fényűző villaparkok megvalósítására.
„Miközben mind az állam, mind a kerületi önkormányzat gondosan ügyel rá, hogy még anyagilag se járjanak jól a dologgal”
– összegzi Kovács Gergely társelnök fanyar humorral a valójában tragikus helyzetet, mely számos ilyen területet, épülő és félbehagyott, egymás között ide-oda adogatott projektet vizsgált meg, és szinte mindegyik mögött valamelyik NER-lovagot vagy annak strómanját találta.
A videó hozzásegíti a nézőt azon kérdés föltevésében, vajon a hegyvidéki önkormányzat tudatában van-e annak, hogy hatóságként hozzájárul „Budapest tüdejének” felszámolásában, a kerület rombolásában. A kérdés megválaszolásához elég ellátogatni az oldalára, ahol egyrészt szemrevételezhető, hogy a hivatal a kerület és a főváros teljes arculatát érintő lakóparkok létesítésének felháborító körülményeiről hallgat, ugyanakkor óriási energiát és anyagi erőforrást biztosít a csupa jó hírnek, amellyel saját magát, mint „zöldkerületet” népszerűsíti. És érdemes belepillantani például a helyi újságnak egyik cikkébe, amelyben a valóságot cáfoló primitív propaganda azzal csiklandozza az olvasót, milyen jó, ha egy kerület annyira zöld és közösségi, mint a XII.
„A Hegyvidék Budapest egyik legszebb és legzöldebb kerülete. Hála természetes adottságaiknak, az itt élőknek nem kell messzire menniük ahhoz, hogy erdők ösvényein és a hegyek között meghúzódó hűvös völgyekben sétálhassanak. Jogosan tartanak minket zöldkerületnek, hiszen itt található a Normafa, továbbá sok magánházat és középületet vesz körül kert, zöldfelület.” – olvasható a gombamódra szaporodó lakóparkok árnyékában.
Ennek tudatában különösen szürreális az a beszámoló, amit egy lebontott ház helyére ideiglenesen létesített zöldségeskert hasznosításáról találtak ki a hegyvidéki marketingesek.
Az olvasót szinte elringatja a cikk, eszébe sem jut, hogy a Svábhegyet épp lebetonozzák: „Érdemes elsétálni a Böszörményi útra, és megnézni kerületünk első közösségi zöldterületét, a Böszi kertet. Ha szóba elegyedünk a környéken élőkkel, akkor láthatjuk, hogy a Böszi kert nem boszi kert, mert itt boszorkányoknak nyoma sincs, ehelyett a környezetet szerető virágtündérek gondoskodnak az itt új élethelyre találó paradicsomról, levenduláról, tökről, kaporról, zsályáról és másutt ritkaságnak számító kerti és vadvirágfajtákról.”
A zöld mellé azután megérkezik a „polgártársaink” meg a közösségi élmény, amire a Kutyapárt beszámolója szerint a NER-es vállalkozók magasról tesznek: „Tiszteletre méltók azok, akik a lakótelepi házak erkélyein vagy ablakpárkányain próbálnak meg dacolni a civilizációs ártalmakkal, például a virágok és növények eltűnésével. Az egyéni kezdeményezéseknél azonban jóval többre van szükség ahhoz, hogy polgártársainkat megajándékozhassuk a természetes életmóddal járó, aprónak tűnő, ám annál lényegesebb előnyökkel. Pontosan ezt a célt szolgálják a közösségi kertek!”
A kert a kerületi alpolgármester, Fonti Krisztina ötlete volt, róla így emlékezik meg a cikk: „Ha már mesebeli lényekkel hasonlítjuk össze a Böszörményi úton kialakított zöld sziget létrehozóit és használóit, akkor megállapíthatjuk, hogy ők inkább a természet szellemeire és a virágokat, fákat ápoló tündérekre hasonlítanak.” És persze a fő ellenség nem az, aki kivágja a fákat, hanem a gonosz klíma: „Nem könnyű a feladatuk, amikor egy olyan helyen alakítanak ki környezettudatos életteret a városi klímának ellenálló növények számára, ahol korábban hiába kerestünk volna akár csak egy fűszálat is.”
Tanulság is van: „Túl azon, hogy egy remek, összetartó csapat tagjai lettek, olyan zöldségek kerülhetnek fel otthon a család asztalára, amelyeket a saját kezükkel termesztettek és szüreteltek. A zöldellő parcellák jól mutatják, milyen sikeres ez az előremutató, a természet és a huszonegyedik századi ember kapcsolatát elmélyítő közösségi kezdeményezés a Böszörményi úton.”
Itt a vége, boldog karácsonyt…
(Címlapkép: MKKP/facebook)