A 2006-os szemkilövető akkor még hatalmon tudott maradni, ám 2009-re a gazdaság olyan helyzetbe került, melyet már a Magyarországot szakadék felé vezető miniszterelnök sem tudott megmagyarázni. A 2008-as világgazdasági válság csak rátett egy lapáttal az egyébként is gyengén és akkor már kisebbségben kormányzó MSZP politikájára, így sorozatos megszorításokkal gyötörték a társadalmat.
Gyurcsány elmondása szerint az utolsó adóterhelés már a frakciónak is sok volt, ennek következtében a párton belüli támogatottsága is nulla közelire redukálódott.
"2008 őszén és 2009 januárjában még támogatott az MSZP frakció. Amikor kiderült, hogy kell még egy nekiveselkedés, akkor azt éreztem, hogy megszűnt a támogatásom. Ezért mondtam le.”
A szocialista frakció konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtott be a miniszterelnök ellen, amelyen 78 képviselő aláírása szerepelt. Gyurcsány természetesen ezt nem írta alá. A bizalmatlansági indítványnak köszönhetően a mindenkori parlamenti többségnek megmaradt a joga ahhoz, hogy ő, és ne más politikai szereplő jelöljön utódot.
Az akkori köztársasági elnök - Sólyom László - többször is kijelentette, hogy jobban örülne egy előrehozott választásnak, de a szocialisták nem bíztak benne, és Gyurcsány szerint is a helyes közjogi megoldást választották. Nyilván neki is fontos volt, hogy saját táboron belülről érkezzen az utód.
A lemondás után komédiába illő casting kezdődött a potenciális jelöltek körében. Néhány név a szocialista kalapból: Gráf József, volt agrárminiszter, Surányi György, volt jegybankelnök, de még Bokros Lajos is szóba került.
Az MSZP elnökségi ülésén megjelent Bajnai Gordonnak sikerült meggyőznie a vezetőséget, hogy ő a legalkalmasabb személy arra, hogy továbbvigye a megszorító politikát.
Az Országgyűlés április 14-én fogadta el a konstruktív bizalmatlansági indítványt, 204 igen szavazattal 8 tartózkodás mellett. Bajnai is díjazta, hogy nem volt előrehozott választás, ugyanis szerinte azonnali cselekvésre volt szükség az ország érdekében. Az más kérdés, hogy a 2010-es választáson látványos bukást bemutató szocialisták 2009-ben bizalmat kaptak volna-e a választópolgároktól az akkor már súlyos gazdasági problémákkal küzdő országban.