A dorogi égetőüzemtől nem messze, egy benzinkútnál találkoztunk Kepli Lajossal, a Jobbik energetikai szakpolitikusával, illetve dorogi kísérőnkkel Nunkovics Tiborral, a nemzeti párt választókerületi elnökével. A kút mellett egyébként a Richter Gedeon gyárkomplexumának épületei magasodnak fölénk, mi pedig – jövevények - egyből azon kapjuk magunkat, hogy a telepet körüllengő, semmihez sem hasonlítható szagra kezdünk el panaszkodni.
Pedig még ott sem vagyunk a Bécsi út 131. szám alatt. A dorogi hulladékégető kéménye ugyanis ott emelkedik a magasba, uralva a környéket, és persze ontja magából a városra azt a furcsa fehér füstöt.
A bejárattal szemben állnak fel a tévéstábok, éppen felállítják a mikrofonállványokat a technikus kollégák, amikor szép lassan, a hulladékégető bejárata előtt először csak lassít, majd tétován megáll egy jókora kék színű kamion – a kamerák kereszttüzében. A sajtójelenlét nemvárt ténye nyilván meglephette a sofőrt, és úgy tűnik jobbnak is látta, ha nem most szabadul meg a titokzatos rakományától, mert dolgavégezetlenül tovagurult...
E bájos, és kissé gyanús intermezzo után kezdődhetett meg a sajtótájékoztató.
Az országgyűlési képviselő emlékeztetett: a Budapesti Vegyiművek (BVM) Illatos úti telephelyén is felhívta már a figyelmet arra a több száz hordóban tárolt, több ezer tonnányi veszélyes hulladékra, ami az elmúlt évtizedben gyűlt össze, hatósági felügyelet nélkül, a felszámolás alatt álló cég telephelyén. A kialakult helyzetet csak tovább rontja az a tény, hogy az ott illegálisan tárolt veszélyes anyagok egy részének a vegyi összetétele ismeretlen a szakemberek számára – tette hozzá a képviselő.
Amikor a Jobbik arra szólította fel az Orbán-kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjen az Illatos úti telephely felszámolása érdekében, és vitesse el a veszélyes hulladékot, nem arra gondoltuk, hogy a Fideszre jellemző kapkodás mentén, minden előzetes vizsgálat nélkül, a dorogi égetőműben elégesse azt – magyarázta a politikus, majd aláhúzta: az hagyján, hogy a telepen talált anyag egy része ismeretlen eredetű, illetve összetételű, de tudomásunk szerint válogatás nélkül hordják ide a hordókat, és égetik el azok tartalmát - a nyilvánosság teljes kizárásával.
Mint ahogy arról többször is írtunk, nyilvánvaló és érthető okokból a dorogi embereknek sem nyerte el a tetszését a kormány sebtiben megfogalmazott elképzelése. Az is teljes mértékben érthető, hogy a környéken élők tudni akarják, milyen anyagok kerülnek a levegőbe, és az mennyire veszélyes az egészségükre, és a családjukra. Már csak azért is, mert a 2014-es adatok szerint Dorog hazánk legszennyezettebb levegőjű városa, és ehhez a nem éppen hízelgő címhez az égető is hozzájárult a maga két évtizedes kibocsátásával - az égető 1991 óta működik.
Kepli arra is figyelmeztetett, hogy jelenleg Dorogon csak olyan általános légszennyezettségi komponenseket, emissziós adatokat mérnek, amely a pollenről ugyan tájékoztatást ad, viszont azokról a veszélyes anyagokról, dioxinokról, amelyek az ilyen égetés után a levegőbe kerülnek, egyáltalán nem tájékoztat.
Ezért nyomatékosan kérjük a kormánytól, hogy helyezzen üzembe egy olyan mérő berendezést a városban, amely ezeket a veszélyes komponenseket, rákkeltő és mérgező összetevőket is elemezni képes, és ami az Illatos úti anyagok semlegesítése után is üzemel majd a belvárosban – tolmácsolta az elképzeléseit a nemzeti párt szakpolitikusa.
Milyen megoldásnak nevezhető az, hogy a szennyezést áttranszformálják egyik formájából a másikba, vagyis az Illatos úti vegyi bombából egy mérgező felhőt csinálnak? A különbség csupán annyi, hogy most nem az Illatos út környékén, hanem Dorogon mérgezi az embereket ez az anyag.
Kepli kitért arra is, hogy tudomása szerint Magyarországon nincs olyan magas hőmérsékletű hulladékégető, amely maradéktalanul elbontaná ezeket a szerves vegyületeket. Ezeknek a semlegesítéséhez ugyanis sokszor 2000 Celsius foknál is magasabb hőmérséklet szükséges, ez a tény különösen annak fényében fontos, hogy az égetőműben nem is tudják pontosan az odaszállított, megsemmisítésre váró anyagok pontos összetételét – amit egyébként el is ismertek az illetékesek, hangsúlyozta a jobbikos képviselő.
Mint elmondta, ezzel kapcsolatban arra lenne kíváncsi a politikus - amiről egyébként a dorogiak is folyamatosan érdeklődtek -, hogy vajon végeznek-e bármilyen vizsgálatot, elemzést annak érdekében, hogy a hordók tartalmának a megsemmisítése a megfelelő hőmérsékleten és időtartamig történjen. Mert, ha nem - folytatta -, akkor semmi sem garantálja, hogy a dorogiak egészsége nincs veszélyben.
(fotók: Béli Balázs / alfahir.hu)
Tisztázni kell, hogy lehetséges-e ezt a semlegesítési folyamatot biztonságosan véghezvinni? Mert ha nem, akkor nem szabad Dorogon elégetni az Illatos útról elszállított veszélyes anyagot.
Ennek kivizsgálása érdekében az Országgyűlés Környezetvédelemmel foglalkozó ellenőrző albizottságának elnökeként egy olyan tájékoztató ülést kívánok összehívni, ahol mind az Illatos úti, mind pedig a dorogi helyzetről is beszámolót tartana a katasztrófavédelem, a közegészségügy, illetve a környezetvédelmi hatóságok vezetői – jelentette ki Kepli Lajos, majd ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban is figyelemmel kísérik a veszélyes hulladék sorsát.
Kérdésünkre, hogy a nemzeti párt támogatja-e a dorogiak petícióját,amiben a civilek arra szólítják fel a kormányt, hogy azonnal rendeljen el vizsgálatokat, és készítsen hatástanulmányt Dorog és a térség települései levegőminőségének valós meghatározására, hiszen térség lakóinak alkotmányos joguk tudni, hogy a levegő, amit belélegeznek, milyen hatással van az egészségi állapotukra, a jobbikos honatya egyértelműen igennel felelt.
Egyben kifejtette, hogy a XXI. század pártja mindent megtesz azért, hogy a környéken élők egészséges környezethez, valamint a tájékoztatáshoz való joga érvényesüljön, és mint mondta, a a parlamentben is képviselik majd az ügyüket.