Lassan egy éve a parlamenti választásoknak, ahol a Fidesz újabb kétharmaddal nyert, az összefogott parlamenti ellenzék, viszont minden korábbinál súlyosabb vereséget szenvedett. Az elmúlt esztendő ugyanakkor nemcsak az orosz-ukrán háború miatt volt nagyon mozgalmas, ráadásul ha még nincs is a nyakunkon, de majd egy év múlva lesz ugyanazon a napon megtartva az EP és az önkormányzati választás is 2024 májusában. Ceglédi Zoltán politikai elemző válaszolt a kérdéseinkre (videó- és podcast-link a cikk alján)
Vegyük előre a Fideszt, amely a háború, a magas infláció, az EU ellen folytatott permanens küzdelem és a korrupciós ügyek árnyékában is úgy tűnik, továbbra is erős többséggel bír.
A felsorolt ügyek kapcsán a Fidesz azért tudja megőrizni a társadalmi támogatottságát, mert a politikailag aktív rétegekkel azonos álláspontokat képvisel, illetve képes kialakítani meggyőző álláspontokat bizonyos ügyekben. Előbbire értem még, hogy Magyarországon korrupcióellenes politikával nem igazán lehet nagy támogatottságot elérni.
Még így sem? A Völner-Schadl-ügyek mentén?
Azt mindenki megérti, ha valaki átad egy borítékban, vagy papírzacskóban két-három millió forintot, és hogy az miként különbözik az ő fizetésnapjától, de ott a Fidesz le szokott csapni. Ilyenből lett a Mengyi Roland-ügy, a Boldog István-ügy, vagy éppen a Schadl-ügy. Amikor a Fidesz ilyen, az emberek hétköznapi életével szembe menő korrupció gyanújával szembesül, ezeket „levágja”. Az intézményesült korrupció kapcsán pedig az emberek nem tudják összevetni sem Orbán Viktor hatvanpusztai birtokát, sem pedig egy sokmilliárdos közbeszerzést a saját életükkel, lehetőségeikkel.
Az ellenzék magához tért a tavalyi vereségből?
Tavaly áprilisban egy régi hiedelmet cáfoltak meg a választók, kormányváltás lesz, ha végre mindenki összefog, és közös lista, közös jelöltek indulnak. Kiderült hogy bár a Volner-javaslat miatt ez technikailag már nem kikerülhető, ha kormányváltást akar az ellenzék, de nem is elég. Tehát a pofon annak szólt, hogy tessék, itt van, mindent megkaptatok, és most szerepeltetek a legrosszabbul. Emiatt, ugye, hosszan ténferegtek a pártok, és az akkor levont konklúziókból következett egy csomó minden. Szinte mindenhol megtörtént a pártvezetésekben az ilyen-olyan váltás, ami irányváltást is eredményezett, például a Jobbiknál. Az akkori pofon miatt szétszaladtak az ellenzéki pártok, de éppen a sokkhatás miatt nem volt meghatározott irány, hogy merre kéne elmozdulni a kudarcból. A legmarkánsabban talán DK határozta el magát, náluk hamarabb kezdődött a leválás
A Jobbik is tartott nemrég évértékelőt, ahol Gyöngyösi Márton egyebek mellett azt is bejelentette, hogy a párt mostantól Jobbik-Konzervatívok néven politizál. Először talán bontsuk ki, mi tekinthető ma konzervatív politikának, akár a Fidesszel szemben?
Ez azért is nehéz kérdés, mert konzervativizmus tartalmát éppen most vizsgájuk felül globálisan is. Tehát ki a republikánus az Egyesült Államokban? Mit jelent jobboldalinak lenni Nagy-Britanniában? Egyáltalán, a német kereszténydemokraták és a szociáldemokraták, vagy a zöldek a világ nagy kérdéseiben mennyire gondolnak mást, legyen szó menekültügyről, a globális felmelegedésről, vagy az orosz-ukrán háborúról. Ezek a felvetések átkerültek az említett pártoktól az őket kihívó AfD-hez. Ebben a tekintetben a konzervatívok „összeszorultak” a korábbi baloldallal, liberálisokkal. Ha egy módon kellene Magyarországon elmondani, hogy mi számít konzervatívnak, akkor az szerintem a hagyományokhoz való ragaszkodás, a szó több értelmében és dimenziójában.
Korábban a Fidesznél a talán konzervatívnak tekinthető Professzorok Batthyány köre és hasonló, valóban komolyan vehető véleményformálók számítottak a Fidesz szellemi holdudvarának, most úgy tűnik, inkább Győzike, és más celebek ülnek az első sorokban amikor Orbán Viktor beszél… Adott tehát a kérdés, léteznek olyan szavazók akik hiányolják a konzervatív politizálást itt Magyarországon?
Ne csapjuk be magunkat. Győzike egészen biztos, hogy nem megy be Orbán Viktorhoz könyvet ajánlani, de Tellér Gyula ezt megteszi.
A Fidesz kiépített egy intellektuális tudományos hátországot aminek része mások mellett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is. De a konzervatívizmust, ne keverjük össze a jólneveltséggel, a jól öltözöttséggel, meg a kimértséggel, mert ebben a tekintetben például a Professzorok Batthyány körének stílusa valóban eltűnt a Fidesz környékéről. Az viszont más kérdés, hogy rettenetesen összekeveredtek a különböző ideológiák. Például a Fidesz árstop megoldása, az minden csak nem konzervatív.
A kérdés az, hogy ehhez képest, ki az aki úgy határozza meg magát konzervatívként, hogy fel mer lépni mondjuk az ilyen megoldások ellen.
De mondok egy másik példát, ami egy „tankönyvi” konzervatív, az egykulcsos adó.
Ilyen értelemben a Jobbiknak van keresnivalója a konzervatív politizálás terén?
Én elnevezhetném magam Ceglédi „Hajas Baba” Zoltánnak, de először bizonyítanom kéne a loknikkal, hogy már nem kopasz vagyok…
A Jobbik esetében lehet egy reális célkitűzés, hogy a politikai palettán végre markáns pozíciót foglaljanak el, de az átnevezésnek szerintem nem az első, hanem az utolsó lépésnek kellene lennie. Nem látom még azokat a javaslatokat, amikkel a konzervativizmusuk bizonyítékaként vonultatnak fel. És még egy fontos dolog. Van itt egy csapdahelyzet. A korai Jobbiknál a Fidesz úgy járt el, hogy annak radikális javaslatait a saját politikájának részévé tette.
Tehát a Jobbiknak szerintem arra érdemes törekednie ebben a helyzetben, hogy ne azt hangsúlyozza, hogy miben ért egyet a Fidesz „konzervatív” döntéseivel, mert vannak ilyenek, hanem próbálja meg felmutatni azokat az elemeket, amelyek alapján ma egy magyar konzervatív azt mondja, hogy nekem ez a fajta konzervatív politika jobban tetszik, sokkal átgondoltabb, acélosabb, tisztességesebb mint a Fidesz politikája.
A teljes interjút itt lehet meghallgatni:
Műsoraink és podcasteink elérhetőek a Spotifyon is.