A másik szerint „Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”, egy harmadik cikkely szerint pedig „Románia oszthatatlan közös hazája valamennyi állampolgárának, fajra, nemzetiségre, etnikai eredetre, nyelvre, vallásra, nemre, véleményre, politikai hovatartozásra, vagyonra vagy társadalmi eredetre való tekintet nélkül”. Az elnöki tanácsadó leveléből nem derül ki, hogy az idézett alkotmányos cikkelyek miként függenek össze az autonómiapetícióval.
Fancsali Ernő úgy vélte, az elnöki tanácsadó – ha egyáltalán végigolvasta a petíciót - nem érti az autonómia és függetlenség fogalma közti, illetve az etnikai és gazdasági autonómia közti különbségeket. „Ez a válasz egyenlő a nullával. (...) 15 000 állampolgár kérését nem lehet egy semmitmondó levéllel lesöpörni az asztalról” - közölte a kezdeményező.
Az Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiáját szorgalmazó petícióhoz az interneten gyűjtötték az aláírásokat. Fancsali Ernő korábban elmondta, a dokumentumot megközelítőleg ugyanannyi román írta alá, mint magyar.
A román kormánynak és parlamentnek címzett, Klaus Iohannis figyelmébe ajánlott dokumentum többek között Erdély önállóságának, az erdélyi népek és felekezetek jó egyetértésének a történelmi hagyományaira hivatkozik, önrendelkezést és kolozsvári regionális kormányzást kér a történelmi Erdély, valamint a Bánság, Partium és Máramaros részére. Utal arra, hogy Erdély sokkal fejlettebb az ország más régióinál, a bukaresti kormányok azonban gyarmatként kezelik.
"Nekik nagyobb szükségük van ránk, mint nekünk rájuk. A régiónk képes lenne az önfenntartásra. (...) Ami a másé, az nem kell, de ami a miénk, azt nem adjuk!" - áll a petícióban.
Iohannis sem törődik Erdéllyel?
Érdemben nem reagált Klaus Iohannis román államfő hivatala az Erdély autonómiáját kérő petícióra.