"Irán kellemes meglepetés volt"

A CIA igazgatóját meglepte Irán tárgyalási hajlandósága, Benjámin Netanjahut viszont teljességgel őszintétlennek nevezte.

 
 
Brennan erről a Harvard egyetem diákjainak egy kedd esti előadásán beszélt, amelyről csütörtökön számolt be a The New York Times című napilap. Az amerikai kémfőnök azzal kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe, hogy az általa elmondottakat konkrétan milyen források támasztják alá.
    
A CIA igazgatója szerint a megállapodás kulcsa Róháni 2013-ban történt elnökké választása volt, aki pedig nem volt Hamenei első számú támogatottja erre a posztra. Az új elnöknek, aki korábban maga is hazájának nukleáris tárgyalója volt, több mint két évébe telt, amíg meg tudta győzni a nála elszigeteltebb első számú vezetőt arról, hogy "a szankciók hat év alatt valóban ütöttek". Ebből pedig az egyetlen kiút a gazdasági büntetőintézkedések feloldatása.
    
Eközben az ajatolláh a nyilvánosság előtt folyamatosan arról beszélt, hogy az iráni egy "ellenállási gazdaság". Nyilatkozatait, amelyek szerint az ország az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel való konfrontációnak köszönhetően virágzik, a keményvonalasok megelégedéssel nyugtázták.
    
Hamanei ajatolláh ugyanakkor, miközben nyíltan nem szólt a megállapodásról, a keményvonalasoknak sem engedte meg, hogy az ellen érveljenek. (Lausanne-ban megkötött keretegyezményről az egyes számú vezető mindössze annyi közölt, az önmagában nem garancia arra, hogy június 30-ig aláírják a végleges megállapodást is. Hangoztatta, hogy ő nincs "sem mellette, sem ellene" annak.)
    
Brennan szerint Hamenei óvatos politikai számítása azon alapul, hogy a tárgyalások esetleges összeomlása esetén a kudarcért Róhánit és külügyminiszterét, Mohamad Dzsavad Zarifot lehet majd okolni.
    
A CIA igazgatója elmondta, hogy a tárgyalások beindítása sokáig tartott azt követően, hogy az Obama-kormány két titkos megbízottja, William J. Burns volt külügyminiszter-helyettes és Jake Sullivan, az amerikai diplomácia akkori vezetőjének, Hillary Clintonnak a tanácsadója először tett kísérletet arra, hogy párbeszédbe bocsátkozzon a Róháni-kormánnyal.
    
A The New York Times kitért arra, hogy a Brennan által elmondottak éles ellentétben állnak az amerikai hírszerzés 2009-ben levont következtetésével - miután a Genfben és Bécsben folytatott egyezkedések nyomán kudarcot vallott egy sokkal kevésbé jelentős megállapodás terve -, amely szerint a tárgyalások feladását maga Hamenei ajatolláh kezdeményezte. Igaz, akkor még nem voltak érvényben az iráni olajexportra és pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szankciók és még csak kibontakozóban volt a George W. Bush elnök által elrendelt és Obama által felgyorsított, Olimpiai játékok fedőnevű szabotázsakció.
    
Brennan ezúttal sem ismerte el nukleáris fegyverek kidolgozására irányuló erőfeszítések lelassítását és a katonai csapás sürgősségének csökkentését célzó, valamint a diplomácia és a szankciók számára több időt biztosító szabotázsban való amerikai részvételt, ugyanakkor utalt rá, hogy az akciónak szerepe volt Irán tárgyalóasztalhoz ültetésében.
    
Az amerikai kémfőnök "teljességgel őszintétlennek" nevezte Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek azt az állítását, miszerint az iráni nukleáris programról Lausanne-ban elért megállapodás utat jelent Iránnak az atombomba előállítása felé. Brennan kijelentette: "kellemes meglepetést" okozott neki az, hogy az irániak ilyen sok engedményre voltak hajlandóak. Megerősítette azt a kormányzati álláspontot, amely szerint a végleges megállapodás jelentősen megnövelné azt az időt, amely alatt Irán képes lenne atomfegyvert előállítani.
    
John Brennan ugyanakkor értésre adta: kevéssé bízik abban, hogy egy nukleáris megállapodás megváltoztatná Iránnak a közel-keleti térségben tanúsított magatartását, "beleértve a terrorizmus támogatását".
   
A lap rámutatott, hogy miközben Barack Obama elnök rendszerint gyanakvással viszonyul az amerikai hírszerzési jelentésekhez, Brennannak hisz, mert a jelenlegi CIA-igazgató már a 2008-as elnökválasztási kampány óta szorosan együttműködik vele és első elnöki hivatali ideje alatt hírszerzési és terrorelhárítási ügyekben a vezető tanácsadója volt.