A kutatóintézet által közzétett felmérés szerint a részvételi adatok komoly átrendeződést mutatnak. Bár a választáson való részvételi hajlandóság már december óta folyamatosan növekszik, az elmúlt két hétben jelentősen megugrott, jelenleg 68 százaléktól a magyar rekordot jelentő 74 százalékig terjed azok aránya, akik azt mondják, hogy biztosan ott lesznek a szavazófülkében vasárnap.
Ez csúcsot jelent az Intézet méréseinek történetében, 70 százalék feletti eredményt még sohasem mértek, kiélezett időközi választás esetén sem.
Az elemzői vélemény szerint egy ilyen magas részvételi arány a kormánypártok számára kedvezőtlen lenne, 70 százalékos részvétel fölött még a Fidesz-KDNP parlamenti többsége is veszélybe kerülne.
A részvételre vonatkozó adatok alapján jelenleg 500 000 aktív, kormányváltást akaró, pártpreferenciájában még bizonytalan választón múlhat a kormánypártok parlamenti többsége.
A választási részvételi adatok előrejelzése nem kizárólag a nyers mérési adatokon nyugszik, ám a figyelembe vett tényezők kivétel nélkül mind magas, 70 százalékot is meghaladó részvételt jeleztek előre. Például a különböző ellenzéki pártok szavazóinak többsége sokkal fontosabbnak tartja a holnapi választást, mint a négy évvel ezelőttit.
A LMP-sek „csupán” 56%-a tartja sokkal fontosabbnak a holnap választást, az ellenzéki pártok sorát a DK zárja 86%-kal.
Az ellenzéki szavazók több mint fele a kormányváltást tekinti a választás valódi tétjének (ez az arány január óta folyamatosan növekszik), szemben „csupán” a kétharmad, vagy a Fidesz parlamenti többségének megakadályozásának lehetőségével.
Taktikai szavazás
Az esélyes jelöltekről szóló diskurzus az ellenzéki szavazók körében széleskörű ismertségre tett szert, a felmérés szerint az ellenzéki táborok 80-90%-a találkozott ezzel a kérdéssel.
A különböző polgári kezdeményezések sikerét mutatja, hogy
az ellenzéki pártok között átszavazók becsült száma már mintegy 700 000 fő,
közülük több mint 600 000 fő racionális döntést hoz, például egy zalai LMP-s a jobbikos jelöltekre szavazna át, míg a fővárosban inkább az MSZP-P, a DK vagy az Együtt jelöltjeire.
Az átszavazás az LMP szavazóinak már felét érinti, vegyesen a Jobbikot, valamint az MSZP-P és a DK jelöltjeit erősítik. Természetesen az LMP által potenciálisan nyerhető választókerületekben az LMP javára is történik átszavazás. A kisebb pártok (Momentum, MKKP, Együtt, más pártok) szavazóinak nagyjából fele szintén eloszlik a Jobbik és a fővárosi baloldali jelöltek között.
Korábbi lokális, vagy országos méréseinkben marginális réteget érintett a Jobbikra való DK-s, vagy MSZP-s átszavazás, ez mára megváltozott, 15 százalékuk a Jobbik jelöltjeire voksolna.
A jobbikosok taktikai szavazása is mérhető jelenség, leginkább a fővárost és térségét érinti.
Pártpreferenciák
Az Iránytű a pártpreferenciákra vonatkozó becsléseket is közölt közvetlenül a választás előtt. Az elmúlt hetekben jelentős átrendeződést nem tapasztaltak a pártpreferenciák terén, a Fidesz-KDNP továbbra is meggyőző fölénnyel vezet, a választani tudó biztos szavazók 41 százaléka adná a voksát a kormánypártokra. A Jobbikra, ahogy az előző hónapban is, 25 százalék szavazna, míg a harmadik helyezett MSZP-re a biztos szavazó pártválasztók 13 százaléka, valamint az LMP és a DK is bejutna a Parlamentbe, rájuk 7-7 százalék szavazna. A Momentum viszont egyre távolabb kerül az 5 százalékos küszöbtől, rájuk az MKKP-hoz hasonlóan 2 százalék szavazna; az Együtt 1 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Az Intézet konklúziója szerint a magas részvétel, az aktív kormányváltást akaró bizonytalanok urnáknál való megjelenése, illetve a 600 000 fő taktikai szavazó már annyira befolyásolja a választókerületi eredményeket, hogy az a Fidesz abszolút többségét is veszélyezteti.