Orosz tüzérségi lövedékek legalább öt emberrel végeztek hétfőn Kelet-Ukrajna különböző frontszakaszain – közölték tisztviselők. Egy haláleset Kramatorsk városában történt, ahol két másik ember megsebesült; két haláleset pedig délebbre, Illinivka városában történt, ahol további három személy sebesült meg. Az északabbra fekvő Harkiv régióban az ügyészek szerint két nőt öltek meg egy Kupjanszktól délre fekvő faluban, amelyet hónapok óta heves orosz támadások érnek.
Az Oroszország által ellenőrzött Zaporizzsjai terület egészén megszűnt az áramszolgáltatás az ukrán fegyveres erők ágyúzása következtében – jelentették orosz hírügynökségek. A nagyfeszültségű berendezések megrongálódtak – jelentette a RIA Jevgenyij Balickijra, a Zaporizzsjai terület oroszok által kinevezett közigazgatási vezetőjére hivatkozva. Az áramkimaradás nem érintette a zaporizzsjai atomerőművet – jelentette a TASZSZ hírügynökség az erőmű egyik vezetőjére hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „senkit sem érdekel, hogy Oroszország dühös-e”. „Éppen egy nappal korábban Oroszország egy éjszaka alatt hatalmas támadást indított Ukrajna ellen, több mint 480 drónt és rakétát. Voltak áldozatok, emberek meghaltak és megsérültek. Ez minden egyes nap megtörténik. Szóval nem, senkit nem érdekel, hogy Oroszország dühös-e. Ami számít, az az, hogy Oroszországnak lépnie kell a háború befejezése felé” – mondta. Ukrajna vasárnap merész támadást hajtott végre, teherautókon csempészte be a drónokat Oroszországba, majd légibázisokra lőtte őket, mintegy 40 stratégiai bombázót megrongálva 7 milliárd dollár értékben.
Zelenszkij elmondta, hogy „igazán kemény lépéseket várunk Trumptól”, és sürgette az amerikai elnököt, szigorítsa az Oroszországgal szembeni szankciókat, hogy „rávegye” Oroszországot a teljes tűzszünethez való hozzájárulásra. Az ukrán és orosz delegációk közötti tárgyalások Isztambulban hétfőn tűzszüneti megállapodás nélkül értek véget. A két fél megállapodott abban, hogy kicserélnek egyenként 1000 hadifoglyot, és további 200 fogoly cseréjére is lehetőség van. A megállapodás a tárgyaló felek szerint magában foglalja az összes súlyosan sebesült katona és a 25 év alattiak cseréjét.
Megállapodás született az elesett katonák holttesteinek visszaszolgáltatásáról is, de ez gondos előkészítést igényel – mondták az ukrán tárgyalók. Oroszország két-három napos tűzszünetet javasolt a frontvonal egyes területein, hogy az orosz hadsereg összegyűjthesse a harctéren hagyott nagy számú holttestet.
Ukrán tisztviselők szerint az oroszok elutasították Kijev felhívását egy legalább egy hónapos feltétel nélküli tűzszünetre, ehelyett egy olyan javaslatot nyújtottak át, amelyet Kijevnek meg kell vizsgálnia. Az ukránok azt javasolták, hogy a tárgyalások június vége felé újra összeüljenek.
A RIA orosz állami hírügynökség szerint az orosz dokumentum két tűzszüneti lehetőséget javasolt, amelyek közül az egyik azt követeli meg Ukrajnától, hogy kezdje meg csapatainak teljes kivonását az Oroszország által megszállt négy régiójából – Ukrajna szerint ez maximalista és irreális követelés, tekintve, hogy Oroszország csak részben ellenőrzi ezeket a területeket. A RIA a második opciót csak egy „csomagként” írta le, amely számos meg nem határozott feltételt tartalmaz. Az ukránok átadtak az oroszoknak egy listát is, amelyen közel 400 elrabolt ukrán gyermek szerepel, Kijev azt szeretné, ha Moszkva őket hazaszállítaná. Az orosz küldöttség beleegyezett, hogy közülük 10 hazahozatalán dolgozzanak.
Donald Trump „nyitott” arra, hogy Törökországban találkozzon orosz és ukrán kollégájával – közölte a Fehér Ház, miután a két félnek hétfőn nem sikerült előrelépnie a tűzszünet felé. Recep Tayyip Erdoğan török elnök azt javasolta, hogy Vlagyimir Putyin, Volodimir Zelenszkij és Trump még ebben a hónapban találkozzanak Isztambulban vagy Ankarában. Putyin eddig elutasította az ilyen találkozót, Zelenszkij viszont hajlandónak mutatkozott rá. Trump, aki a három éve tartó háború gyors befejezését szeretné, „nyitott, ha sor kerül erre, de azt akarja, hogy mindkét vezető és mindkét fél együtt üljön le az asztalhoz” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője.
Az amerikai szenátus republikánus vezetője szerint még ebben a hónapban megkezdődhet a munka az Oroszország elleni szigorúbb szankciókról és a vele kereskedő országokkal szembeni másodlagos szankciókkal kapcsolatban. John Thune elmondta, hogy tárgyal a Fehér Házzal a szankciótörvényekről, köztük az orosz olajat, gázt, uránt és más exportcikkeket vásárló országokra kivetett 500 százalékos vámokról. Trump a szankciókkal fenyegetőzött, de kevés jelét mutatta annak, hogy előrelépne, arra hivatkozva, hogy fél a béketárgyalások veszélyeztetésétől. A képviselőház republikánus vezetői nem jelezték, hogy engedélyeznék a szankciótörvény megfelelő szavazását, amelyre Trump aláírásával együtt szükség lenne ahhoz, hogy hatályba léphessen.
(via The Guardian)