A migrációs válság állt a középpontjában a szárazföldi külső határral rendelkező schengeni tagállamok szegedi belügyminiszteri találkozójának, amely közös nyilatkozat elfogadásával és sajtótájékoztatóval zárult pénteken. A tanácskozáson a norvég kormány bejelentette: ők is kerítést építenek a schengeni határon.
Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, a tanácskozás célja az volt, hogy a külső határokkal rendelkező tagországok azonos válaszokat adjanak a kihívásokra, segítsék egymás erőfeszítéseit; ez egyaránt jelenti a legjobb gyakorlatok megosztását vagy szükség esetén az erők, eszközök átcsoportosítását. A miniszteri találkozó résztvevői megismerhették a hazai gyakorlatot, azt, miként őrzik a magyar hatóságok a külső határokat a schengeni előírásoknak eleget téve, és hogyan oldják meg a menekültkérelmek befogadását - közölte.
Kerítések, kerítések, mindenhol!
Ove André Vanebo norvég belügyi államtitkár a tagállamok közötti koordináció és összhang fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, Norvégia kész a külső határok biztosítására, éppen ezért
kerítés építését tervezi,
az orosz hatóságokkal együttműködve. A két országnak az északi sarkkör környékén van egy rövid, 200 kilométeres közös határa.
Hanno Pevkur észt belügyminiszter úgy fogalmazott, a közös döntéseknek az unió és a schengeni övezet erősödését, nem gyengülését kell szolgálniuk. Közölte: egy-egy tagállam nemcsak a saját országát őrzi, hanem az egész schengeni területet. Ahhoz, hogy a külső határok védelme javuljon, komoly befektetésekre van szükség, nemcsak felszerelésben, emberi erőben is. Észtország mintegy 100 millió eurót szán a határőrizet megerősítésére. Ennek keretén még tavaly nyáron bejelentették, hogy
kerítést építenek saját schengeni határukra.
Az augusztusban ismertetett tervek szerint az Észtország és Oroszország közötti határ egyharmadát zárják le, ez 106-108 kilométeres szakaszt jelent.
Az észt kerítés egyébként lényegesen komolyabb, mint a magyar. Két, egyenként két és fél méter magas kerítést húznak fel egymás mögé. A kettő között homokcsapda, kamerák és megfigyelő drónok nehezítik majd az illegális behatolók dolgát.
Rihards Kozlovskis, Lettország belügyminisztere kijelentette, a migrációs válság és a terrorizmus nagy fenyegetést jelent Európában, ezért roppant fontos határaink védelme. A lett kormány egyik prioritása a mintegy 1500 kilométeres keleti határ megerősítése, amely schengeni külső határ is egyben - tette hozzá. Riga elég komolyan is veszi az ügyet. Négy év alatt
az egész orosz-lett határt fallal akarják lezárni.
Jakub Skiba lengyel belügyi államtitkár közölte, hazája támogatja az európai határőrség és parti őrség ügynökségének létrehozását a Frontex bázisán. Ennek központja - a Frontexéhez hasonlóan - Lengyelországban lehetne.
Juráj Bukus szlovák belügyi attasé közölte, Szlovákia támogat minden olyan lépést, amellyel meg lehet akadályozni az illegális bevándorlók érkezését.
Válságban Schengen
A találkozón elfogadott közös nyilatkozat szerint a részt vevő országok egyetértenek abban, hogy a migrációs válság és a terrorista támadások jelentik a legnagyobb veszélyt Európa biztonságára. Mindez hozzájárul a schengeni övezet eddigi legnagyobb válságához.
A tagállamok az európai integráció egyik legfőbb eredményének tartják a személyek és áruk szabad mozgását a schengeni övezeten belül, és elkötelezettek ennek fenntartása mellett. Ezért fontosnak tartják a fokozott ellenőrzést a schengeni és az uniós külső határok mentén, ehhez segítséget kell nyújtani azoknak az országoknak, amelyekre a migrációs válság következtében aránytalanul nagy nyomás nehezedik, és szükség van az együttműködésre harmadik országokkal.
A nyilatkozatban leszögezik, hogy
az Európai Határőrség felállítása
és az Európai Határőr Ügynökség mandátumának megerősítése fontos eleme az európai határigazgatási rendszernek. Fejleszteni kell az informatikai rendszereket, ki kell küszöbölni hiányosságaikat.
A tagállamok szerint az Európai Külügyi Szolgálatnak fokoznia kell az együttműködést a harmadik országokba való visszatérés megkönnyítése érdekében - áll a nyilatkozatban.