„Kelet-ázsiai ügyek japán perspektívából” címmel tartott előadást a budapesti Corvinus Egyetemen hétfő délután Tanaka Hitosi, a Japan Research Institute, Ltd. Nemzetközi Stratégiai Intézetének elnöke, a Japán Nemzetközi Csereközpont (JCIE) vezető kutatója, aki korábban a külügyminiszter-helyettesi, és számos más felelős diplomáciai tisztséget is betöltött. Beszélgetőtársa Wintermantel Péter, a MOL Csoport nemzetközi közkapcsolatokért felelős vezető szakértője, korábbi külügyi helyettes államtitkár volt. Az előadót Szató Kuni, Japán budapesti nagykövete mutatta be.
Tanaka hangsúlyozta:
Előadásában áttekintette Kína, Japán és az Egyesült Államok egymáshoz való viszonyának elmúlt mintegy százötven évét, az országok közti háborúkat és a kapcsolatok normalizálódásának időszakát.
Jelenleg Japán abban a sajátos helyzetben van elmondása szerint, hogy egyrészt – a térség más országaihoz hasonlóan – kölcsönös függőségi viszonyban áll Kína piacával, másrészt pedig az Egyesült Államokat tekinti biztonsága garanciájának. Hozzátette: az USA gazdaságilag, a befektetések és a kereskedelem szempontjából is nagyon fontos partner.
Peking ugyanakkor bizonytalansági tényezőt is jelent, hiszen nem tudni, milyen irányba fog menni a kommunista párt által irányított ország. Tanaka aggasztónak nevezte annak lehetőségét, hogy Kína hegemóniára törekedhet a régióban, főleg annak fényében, hogy ugyan ma még összemérhetőek Kína és Japán katonai képességei, de egy évtized múlva Peking már elhúz mellettük.
Az aktuális ügyekkel kapcsolatban elmondta, a közelmúltban sokat javult Peking és Tokió viszonya, ami annak is köszönhető, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt Kína nem engedheti meg magának, hogy szomszédjával is rosszban legyen. Tanaka szerint a globális biztonsági helyzetet a közeljövőben az amerikai-kínai kapcsolat fogja meghatározni. Donald Trump amerikai elnök külpolitikájára kitérve, aggasztónak nevezte, hogy elhagyott egy sor nemzetközi megállapodást és a Közel-Kelettel kapcsolatban is egyoldalú döntéseket hoz. Tanaka azonban kiemelte, hogy Észak-Koreát illetően jó eredményeket ér el az amerikai elnök.
Tanaka gyakran publikál a japán sajtóban, januárban az Nikkei Asian Review hasábjain kifejtette: Japánnak proaktívan kell fellépnie, meg kell győznie a Trump-adminisztrációt a kelet-ázsiai regionális biztonság fontosságáról.
Szoros szövetség az Egyesült Államok és Japán között
Május végén Tokióba látogatott Donald Trump, hogy részt vegyen az új japán császár, Naruhito trónra ülése alkalmából rendezett ünnepélyes szertartáson. Az amerikai elnök Abe Sindzó japán kormányfővel is tárgyalt, több fontos témát érintve. Többek között megállapodtak abban, hogy Japán 105 darab új F-35-ös vadászbombázót fog vásárolni az Egyesült Államoktól.
Donald Trump elmondta, az Egyesült Államok támogatja Japán erőfeszítéseit védelmi kapacitásainak javítására, és az elmúlt hónapokban már küldtek is nekik nagy mennyiségű katonai felszerelést. Japán 2011 végén már rendelt 42 F-35-öst, újabb vásárlási szándékának bejelentésével az első külföldi vásárlója lesz az ötödik generációs amerikai vadászbombázónak.
Az amerikai elnök arra is kitért az Iránnal egyre feszültebb viszony kapcsán, hogy az Egyesült Államok hasznosítani szeretné Japán jó viszonyát a közel-keleti országgal arra, hogy párbeszédet folytathasson Teheránnal.
Japán professzor Budapesten: itt az ideje, hogy Európa és Japán szorosabban együttműködjön
Hirosze Joko rámutatott: míg Oroszország és Kína is próbálja megerősíteni befolyását Eurázsiában, elsősorban az orosz Eurázsiai Gazdasági Unió és a kínai Egy övezet, egy út stratégia révén, addig a térségnek többek között meg kell küzdenie az ukrán válsággal, az instabil közel-keleti helyzettel, az amerikai Trump-jelenséggel, a bevándorlással és a populizmussal is.