Jeszenszky Géza nem fogja visszaküldeni a nemzeti konzultációt és a Soros-terv kifejezésről is elmondta véleményét.
„Nem küldöm vissza, mert szégyenteljesnek tartom, hogy ennyire lenézik a magyar választók intelligenciáját. Biztos, hogy nincs Soros-terv. Soros Györgynek vannak változó elgondolásai, de azok az állítások, amiket a szájába adnak, hazugságok.”
Azt is hozzátette, hogy aki ezeket a „rémmeséket” elhiszi, megtévesztés áldozata lesz.
„Nem kedvelem Sorost, aki 1990 előtt sok jó ügyet és személyt támogatott, utána viszont kemény, sokszor unfair ellenfele volt az Antall-kormánynak.”
Jeszenszky véleménye a bevándorlásban nem egyezik Soros György álláspontjával, de tragikomikusnak tartja, hogy teleplakátolták vele az országot. Ő a kezdetektől azt mondja, hogy a migráció veszélyes és a gyökerénél kell kezelni a problémát. El kell érni, hogy az embereknek ne legyen okuk menekülni, ezért az Iszlám Államot már korábban le kellett volna győzni Szíriában, a polgárháborúnak pedig véget vetni tárgyalásos vagy szankciós úton.
„Veszélyes, ha egyszerre több százezer más kultúrájú, integrálódni nem akaró ember jelenik meg Európa bármelyik országában.”
A letelepedési kötvények árulását sem tartotta jó ötletnek.
„…érzékelek egy ellentmondást, hogy igazolt menekülteket nem fogadunk be, ellenben letelepedési kötvényt vásárló gyanús figurákat igen. Távol kell tartani a terroristákat, de a bűnözőket is.”
Európai Unió
A volt külügyminiszter szerint az uniós tagságunk nincs veszélyben, de a velünk szembeni jóindulat igen, ez a 2020 utáni támogatások mértékében meg is mutatkozhat. Nagyon nagy bajnak tartaná, ha kimaradnánk az Európai Unió magországaiból. Ennek következményeként a V4-együttműködés is veszélybe kerülhet, mert a csehek és a szlovákok a mag-Európához akarnak tartozni.
Így automatikusan kelet felé sodródnánk, ami probléma.
„Nem vagyok oroszellenes, mindig sajnáltam az orosz népet. De egy olyan politikával, amelyik egy szomszéd országot megtámad, vagy szuronyok árnyékában tart népszavazást, nem lehet rokonszenvezni”
- mondja.
Paks II-ről kifejtette, hogy nem lehet elvetni az atomenergiát, de egy ilyen óriási beruházás nem fog megtérülni, ráadásul növeli a függőségünket.
„De ahogy a külpolitikában, úgy a gazdaságpolitikában sem hallgatja meg a kormány az ellenvéleményt.”
Csalódott a kormányban
Jeszenszky a második Orbán-kormány alatt oslói nagykövet volt. Elmondása szerint 2010-ben még bízott abban, hogy a hibákkal együtt, de jó iránya lesz a kabinetnek.
„Konkrétan a Norvég Alap elleni teljesen indokolatlan támadás volt az, ami lemondásra késztetett.”
Erről az ügyről elmondta, hogy jó viszony volt a két kormány között, Martonyi János akkori külügyminiszter járt is Oslóban. A kormány később nem hallgatott rá, így nem látott más megoldást, mint lemondani. Nem tetszik neki, hogy az Egyesült Államokkal sem vagyunk túlságosan jó viszonyban.
„Amikor az USA Magyarországot bírálja, akkor nem tiltakozni, kiabálni kell, hanem megnézni, hogy mi az, ami a bírálatban jogos, megszívlelendő. Tartsunk önvizsgálatot. Az alaptalan bírálatot persze vissza kell utasítani, de nézzünk magunkba, csupa alaptalan bírálatot kapunk?”
A kommunikációs stílusra is felhívja a figyelmet, miszerint a diplomáciában udvarias hangon is lehet éles dolgokat mondani.
Ukrajna
Különösen fájdalmasnak tartja Ukrajna viselkedését az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Ő már 2008-ban találkozott hasonló ukrán tervekkel, ezért szerinte lehetett volna készülni rá, vagy megelőző lépéseket tenni.
„El tudom képzelni, hogy a magyar kormány valahol nem is bánta, hogy ilyen dolog történik Kárpátalján, mert akkor nagyobbat szól a tiltakozása.”
(fotó: Mohai Balázs / MTI)