Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának szerdai ülésén több, hazai gyárral rendelkező autógyártó képviseltette magát: megjelent a Mercedes-Benz, az Opel és a Suzuki egy-egy vezető szereplője is, majd a testület a beszállítókkal ült egy asztalhoz.
Kicsi ország, nagy gyárak
A bizottságon megjelenő vendégek prezentációkon mutatták be vállalkozásaik teljesítményi mutatóit, irányvonalait, és adott esetben problémáit. Dr. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese például bemutatta, hogy az esztergomi gyár 86 országba exportálja a magyar autókat, ami gyártásuk 98 százalékát teszi ki. Ekkehard Philipp, a Mercedes-Benz magyarországi gazdasági vezetője a magyar munkaerőt dicsérte, büszkeségnek nevezve a Kecskeméten gyártott Mercedeseket, és többek között elárulta azt is, hogy dolgozóik lehetőségeinek könnyítése érdekében ősszel egy gyár melletti, egész évben nyitva tartó saját bölcsődét és óvodát indítanak el.
A vendégek - összhangban a bizottsági tagokkal - hangsúlyozták, hogy fontos a politikai kiszámíthatóság és együttműködés. Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes előadásában részletezte, hogy az autógyártás a magyar külkereskedelem mintegy 20 százalékát teszi ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az összeszerelő gyárakon túl az itthoni fejlesztések támogatására is szükség van. Kitért a duális képzés fontosságára, ami egy visszatérő eleme volt a bizottságon elhangzottaknak: Rezsnyák Péter, az Opel és a General Motors magyarországi képviselőjeként például kifejtette, hogy a szentgotthárdi gyártás esetén beszállító- és szakemberhiány jelei mutatkoznak. A szakértők egyetértettek abban, hogy gyakorlati képzésre van szükség, amely fel tudja lendíteni a hosszútávú gyártási folyamatokat.
Nem kell félni
A vállalkozásfejlesztési bizottság jobbikos elnöke, Volner János arról beszélt, hogy a parlamenti pártok között - köztük a Jobbikkal - teljes egyetértés mutatkozik abban, hogy ezek a cégóriások komoly jelentőséggel bírnak Magyarországon, az itt végzett gyártás és fejlesztés pedig sok ezer embernek jelent munkát.
A bizottságon felszólaló cégképviselők és politikusok több alkalommal is kifejtették, hogy mindez a komoly beszállítói hálózatot tekintve összességében nagyságrendileg több embernek jelent megélhetést, mint amennyien "csak" a gyárakban dolgoznak. Volner János közölte: valamennyien abban érdekeltek, hogy ezek a húzóágazatot jelentő cégek kiszámítható profittal és lehetőségekkel dolgozzanak Magyarországon, ahogy az Európai Uniótól érkező gazdasági és jogi lehetőségekre is éves szinten terveznek előre.
Vona: nincs kérdés, csak konszenzus
Vona Gábor, a Jobbik elnöke egyedüli pártvezetőként jelent meg a bizottságon, ahol a nemzetközi nagyvállalatok képviselői előtt reményét fejezte ki, hogy ez a "közös siker" tovább folytatódhat. Közölte: az autógyártás nem pártpolitikai kérdés, hanem szakpolitikai konszenzus, és bár a "pártok és kormányok jönnek, mennek", ezek a vállalatok mindig megbecsülésben fognak részesülni Magyarországon.
A bizottsági ülés szünetében Volner János külön sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy "a következő néhány éven belül egészen biztos, hogy a Jobbik nem tervezi hazánk Európai Uniós csatlakozásának felmondását, és biztosítani kívánják az itt megtelepedett hazai és külföldi vállalatok részére egyaránt azt a gazdasági és szociális jogi biztonságot, amivel Magyarország Európai Uniós tagsága jár". A pártalelnök egyúttal fontosnak nevezte, hogy ne egyedi kormánydöntések határozzák meg az autóipar fejlesztésének irányát, hanem olyan állandóságot, versenyképességet biztosító gazdasági környezetet kell kialakítani, ami kiszámítható adózási- és jogi környezetet kínál a befektető cégek számára.
A magunk részéről elő szeretnénk segíteni azt, hogy az itt megjelenő cégek duális szakképzésre vonatkozó észrevételeit, a munkaerő-mobilitására vonatkozó kritikáit a törvényalkotás eszközeivel orvosoljuk, elősegítve azt, hogy minél több magyar embernek, minél jobban fizető munkahelye legyen Magyarországon - mondta Volner János.