Normális Magyarországot, normális béreket követelünk, hiszen az elmúlt években nemhogy közelíteni nem sikerült a nyugat-európai bérek átlagához, hanem bizonyos országokhoz képest még nőtt is a távolság
- világított rá a bérkülönbségek helyzetére Z. Kárpát Dániel csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője szerint azt látni, mintha az Orbán-kormánynak tudatos stratégiája lenne a magyarországi bérek alacsonyan tartása.
Kivándorolnak százezrek ebből az országból a magasabb bérek reményében, és jórészt kényszerből, ezzel szemben pedig ellenerőt ez a kormány nem támasztott, pedig megtehette volna, például egy lakhatási programmal
- rótta fel a kormányzati mulasztást az ellenzéki politikus.
Z. Kárpát úgy látja, a kormány tudatos stratégiája, hogy a hazánkba települő multicégek által tömegesen idecsábított vendégmunkásoknak akár százezres nagyságrendben biztosítson kedvezőbb feltételeket.
Szavai szerint a vendégmunkásimport szervezett mivoltánál fogva tudatos stratégiájuk részévé vált, és az érintett multik akár 200-300 milliárd forintnyi összes támogatási tömegre támaszthatnak igényt és kaptak meg az utóbbi években.
Leszögezte ugyanakkor, hogy a Jobbik nem kívánja a tisztességes versenyfeltételeket csorbítani, mindössze egyenlő esélyeket szorgalmaznak a magyar cégek számára is.
Tehát azt szeretnénk, hogy ez a több száz milliárdos nagyságrendű keret nyíljon meg a magyar mikro- kis- és közepes vállalkozások számára is
- jelentette ki, felidézve, hogy már korábbi béruniós kezdeményezésük idején is ezt sürgették.
Egy bérunió, egy lassú, tudatos bérkiegyenlítés nem jelentheti azt, hogy egy magyar zöldségest vagy autószerelőt megkérjünk arra, hogy jövő héttől másfélszeres, kétszeres béreket adjon - szögezte le.
A jobbikos képviselő hangsúlyozta:
miközben a Fidesz elhibázott gazdaságpolitikájával befagyasztja az uniós pénzeket, a mi normális béreket célzó konstrukciónkkal gyakorlatilag ezt a befagyasztott pénztömeget betennénk gyorsan a mikróba, kiengednénk, ahogy lehet, és hazahoznánk ezeket a forrásokat.
Ezek a pénzek járnak Magyarországnak, és mindebből egy olyan alapot lehetne feltőkésíteni, amiből a hazai kisvállalkozások tudnának a bérfejlesztésükhöz segítséget kapni - nyomatékosította.
Z. Kárpát elmondta: az uniós kohéziós források legjobb felhasználási iránya a magyar bérek lassú, de tisztességes emelése, egy olyan stratégia, amely képes elérni, hogy közelítsenek az európai átlaghoz a magyar bérek. Nem a német vagy luxemburgi minimálbére szintjét tartják elérhetőnek pár éven belül, de egy évtizeden belül mérhető módon kell közelíteni a magyar bérszínvonalat az európai átlaghoz.
Arról is szólt, hogy a normális béreket célzó koncepciójuknak egy olyan része is van, amiben nem kell várni senkire, semmilyen külső erőre, ugyanis az állami szférában akár már holnap reggel elkezdhetné ezt a bérkiegyenlítést a kormány.
Normális béreket szeretnénk, normális Magyarországot, ahol a magyar munkavállaló az első, és nem a vendégmunkások érdeke, ahol a magyar vállalkozó az első, és nem a multicégek létérdeke
- zárta szavait Z. Kárpát Dániel.
Címlapkép: Z. Kárpát Dániel (Béli Balázs/Alfahír)