Jobbikos nemzetpolitikai javaslatokat fogadott be a Kormány

A Szávay István által már régóta szorgalmazott területeken mutatkozik esély az előrelépésre.

Szávay István jobbikos parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban Facebook-oldalán közölte: örömére szolgált, hogy több kérdésére is pozitív válasz érkezett, így számos, általa már régóta szorgalmazott területen mutatkozik esély az előrelépésre.

Ezek pontokba szedve a következők:

- A kárpátaljai magyaroknak jelenleg 20 eurót – az ottani átlagkereset negyedét – kell fizetniük, ha kishatárforgalmi engedélyt akarnak kiváltani. Románia viszont eltörölte már a fizetési kötelezettséget, ugyanezt javasolta Szávay István is a Kormány számára. Kérdésére Potápi Árpád elmondta, hogy egyetért a vonatkozó magyar-ukrán egyezmény módosításával, és kezdeményezni fogja a díjfizetés eltörlését.

- Komoly gond jelenleg, hogy nyugat-európai és a tengeren túli nagyvárosokban nincs elég magyar pap, lelkész, így a magyar nyelvű hitélet sem megfelelő, pedig a magyar megmaradás egyik sarokpontjáról van szó. Mint a képviselő megtudta, a Kormányban van szándék arra, hogy legalább 20-30 papot, lelkészt segítsenek ilyen szolgálat ellátásában.

- A jobbikos politikus ismét rákérdezett a diaszpórában működő vasárnapi magyar iskolák helyzetére, javasolva, hogy a Kormány oldja meg az ott folyó oktatás magyarországi elismerését. Az államtitkár elmondta, hogy még az ősz folyamán találkozót tervez az iskolák vezetői és a magyar kormányzat képviselői között, így arra is van esély, hogy ezek a rendkívül fontos feladatokat betöltő intézmények a jövőben összehangoltan, állami koordinációval működhessenek.

- Szávay számos alkalommal felszólalt már annak kapcsán, hogy a CBA, a MOL és az OTP külhoni fiókjaiban, üzleteiben, kútjain számos helyen nincs magyar nyelven beszélő munkavállaló, és nincsenek magyar feliratok. Úgy gondolja, elfogadhatatlan ez olyan cégek esetében, amelyek alapoznak a magyar érzelmekre, és ráadásul stratégiai kapcsolatban állnak a magyar kormánnyal. Most ismét felvetette a témát, mire az államtitkár elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban volt egyeztetés a cégek vezetőivel, akik jelezték, hogy számukra a gazdasági megfontolás az első. Ugyanakkor ő személyesen azt tapasztalja, hogy azóta egyértelműen látható pozitív elmozdulás.

- A Jobbik politikusa legalább öt éve kéri, hogy a külhoni magyar ifjúsági szervezetek számára különítsenek el egy keretet, amelyből pályázati úton kaphatnak pénzt. "Örömteli, hogy ez végre megtörtént, és összesen 50 millió forintot osztanak szét ebben a formában. Bízom benne, hogy nem csak a politikai szempontok döntöttek a támogatottak köréről, ennek azért még utána fogok menni" - fogalmazott.

Marad a zászló

Szávay István rákérdezett a Vajdaság új zászlajának ügyére, ez a zászló ugyanis megegyezik azzal, amely alatt a szerb csapatok a magyar szabadságharc ellen fordultak 1848-49-ben és számos délvidéki magyar településen etnikai tisztogatásokat folytattak népünk ellen. Az államtitkár döbbenetes módon kifejtette, hogy a Kormány nem látja a problémát, ugyanis a többségi társadalomnak joga van megválasztani jelképeit. Hasonlóan nyilatkozott korábban egyébként Pásztor István, a szerb radikálisokkal koalícióban kormányzó Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.

A kempingre nincs válasz

Miután az első körös kérdések során a nemzeti párt képviselője nem kapott választ arra, hogy vajon hajlandó-e nyilvánosságra hozni a Bethlen Gábor Alap a tusnádfürdői kemping felújításának erősen mutyiszagú részleteit, más ügyek mellett másodjára is rákérdezett erre. Az államtitkár azonban másodjára sem válaszolt, így továbbra is a bíróság döntésére kell várni, mivel korábban Szávay már pert indított a BGA ellen, hogy megtudhassa, nem veti-e fel hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúját, ahogyan a Németh Zsolt fideszes képviselőhöz köthető alapítványok és cégek "150 millió magyar adóforinttal zsonglőrködnek egymás között."

Az ülés további részében Pánczél Károly elnök két jobbikos javaslatot is befogadott a NÖB féléves munkaterve kapcsán, így a bizottság is egyhangúlag támogatta, hogy az ősz folyamán hívják meg egyrészt a Dublini Magyar Iskola és Óvoda vezetőit, másrészt Práznovszky Miklós és Thajnay Mária felvidéki jogvédőket, akik a Beneš-dekrétumok ellen folytatnak harcot az Európai Parlamentben.