Az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. Azaz alkalmazható az Európai Unió Bírósága a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ügyében hozott ítélete szerint.
A Bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a rendelet "az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére irányul, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására". Arra is kitértek benne, hogy az EU tagállamainak közös identitása olyan közös értékek tiszteletben tartásán alapul, mint a jogállamiság és a szolidaritás, ezeket az értékeket pedig tudnia kell megvédenie az EU-nak.
Ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az Unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie, és amely alól a csatlakozását követően mentesülhet
- teszi hozzá a Bíróság. Továbbá azt is kiemelik az indoklásban, hogy "az uniós költségvetés az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy a tagállamok közötti szolidaritás elvét az uniós politikák és tevékenységek során átültessék a gyakorlatba".
Vagyis a Bíróság kimondta, hogy az eljárás csak abban az esetben indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll - teszi tisztába a hvg.hu mit is jelent ez a gyakorlatban. A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetéssel összefüggésben hozhatók meg, és azzal nem a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálása a cél.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa korábban elmondta, hogy Magyarországot csak legfeljebb az április 3-i parlamenti választások után sújtja az EU a jogállamiság megsértése miatt.
A mostani ítéletet ugyan nem tudja érvényteleníteni a magyar kormány, hiszen ebben az esetben a szankció kivetését hazai törvényekkel közvetlenül nem volna képes felülírni, de az irány világos: a Bíróság hatalmát megkísérelheti megtörni, például a tanácsi döntések sorozatos vétózásával, vagy a kötelezettségszegési eljárások figyelmen kívül hagyásával - teszi hozzá a 444.