A lap közérdekű adatigénylésére válaszul a Miniszterelnöki Kabinetiroda közölte: a kormányzati kampányokban részt vevő médiaügynökségek a gazdasági reklámtevékenység alapfeltételeiről szóló 2008-as törvény értelmében az általuk elhelyezett hirdetések értékének 15 százalékára igényt tarthatnak reklám-közzétételi díjként.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda elismerte, hogy bruttó 7,5 milliárd forintot költöttek a végül érvénytelen népszavazást megelőző kampányra.
Ebből kiderül, hogy a nettó összeggel számolva Csetényi a cégein keresztül 900 millió-1,1 milliárd forint bevételhez juthatott a kormánynak köszönhetően. Az összes valószínűleg azért lehet magasabb, mert a népszavazást megelőző reklámkampány költségei jóval nagyobbak, valószínűsíthetően 12-13 milliárd forintba kerültek.
A Csetényihez köthető cégek tavaly december és idén augusztus, tehát még a kvóta-népszavazás előtt, közel bruttó 6,5 milliárd forintot kaptak olyan feladatokra, mint a kabinetiroda kormányzati intézkedésekről szóló, lakossági tájékoztató hirdetéseivel kapcsolatos feladatok ellátása.
Ez még nem a vége: mint ismert, Rogán szomszédja augusztus elsején bruttó 2,4 milliárdos, augusztus 19-én 2,5 milliárdos, majd szeptember 27-én pedig cégei egy bruttó egymilliárdos szerződést kaptak.
Ezek az állami ügyletek a Magyar Nemzet számításai szerint 12,5 milliárd forintba fájtak az adófizetőknek, ebből Csetényi a cégein keresztül megközelítőleg 1,9 milliárdot vehetett ki, ha a 15 százalékos reklámközvetítői díjjal számolunk.
Ezek az állami ügyletek a Magyar Nemzet számításai szerint 12,5 milliárd forintba fájtak az adófizetőknek, ebből Csetényi a cégein keresztül megközelítőleg 1,9 milliárdot vehetett ki, ha a 15 százalékos reklámközvetítői díjjal számolunk.