Az izraeli kormány politikájának bírálata nem jelent zsidóellenességet - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban szerdán.

Josep Borrell, az Európai Parlament plenáris ülésnek a gázai humanitárius helyzetről tartott vitáján hangsúlyozta, Izraelnek joga van megvédeni önmagát, de az ember okozta humanitárius katasztrófát a gázai övezetben egyebek mellett az okozza, hogy az izraeli blokád miatt a segélyszállítmányok nem juthatnak el a rászorulókhoz.

Az MTI tolmácsolta szavai szerint Izraelnek nem csak erkölcsi, hanem jogi kötelezettségei is vannak a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni háborúja során. Az iskolák és a kórházak nem lehetnek támadások célpontjai mindaddig, amíg a civilek nem hagyták el ezeket az objektumokat - jelezte. Akármilyen háborút folytat is Izrael a Hamász ellen, az ivóvíz-, az élelmiszer- és az egészségügyi ellátás biztosítása kötelessége Izraelnek - emelte ki. Aggasztónak nevezte továbbá, hogy izraeli telepesek a palesztin lakosságot támadják Ciszjordániában.

"Az, hogy kritikával illetjük az izraeli kormány politikáját, nem jelent zsidóellenességet"

- szögezte le Borrell.

Katonai megoldás nincs, tartós békére kell törekedni

Kijelentette azt is, hogy az izraeli-palesztin konfliktusra nem létezik katonai megoldás. A hosszú ideje tartó megosztottságot fegyverekkel nem lehet megoldani - rögzítette.

Csak nemzetközi együttműködéssel létrejött kétállami, azaz Izrael Állam mellett egy palesztin állam létrehozása lehet tartós megoldás a problémára

- húzta alá Borell, majd hozzátette: ennek előfeltétele, hogy mindkét félnek elkötelezettnek kell lennie a békés megoldás mellett.

Felül kell kerekedni a Hamász kezdeményezte borzalmas események okozta fájdalmon és békére kell törekedni - hangoztatta. Az Európai Uniónak szerepet kell vállalnia a tartós és békés izraeli-palesztin viszony kialakításában - tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Az erőszak spiráljának megtöréséhez most kell cselekedni

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost mindenek előtt leszögezte: Izraelnek önvédelmi háborúja során be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette: újabb humanitárius folyosók megnyitására, valamint humanitárius tűzszünetekre van szükség a lehető leghosszabb, de a minimálisan elégséges időszakra, hogy a segélyek ne csak bejussanak a folyamatos támadás alatt álló övezetbe, hanem a területen belül mindenhova el is lehessen juttatni őket.

Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy a politikai megoldás érdekében újra asztalhoz lehessen ültetni a feleket. Szavai szerint a tárgyalásokon a kétállami megoldásra kell törekedni a hosszantartó izraeli-palesztin megbékélés érdekében. Meg kell előzni a Hamász visszatérését, segíteni kell a ciszjordániai feszültség feloldását, a palesztin lakosságot fenyegető szélsőséges izraeli telepes mozgalmakat pedig meg kell fékezni - jelentette ki.

"Nincs más lehetőség, most kell megoldást találni, ha az erőszak spirálját meg akarjuk törni, ha a reményt vissza akarjuk adni a térség lakóinak és, ha a békét újra vissza akarjuk állítani a Közel-Keleten"

- fogalmazott az uniós biztos.

Címlapkép: Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét fogadja Mohamed Staje (b) palesztin miniszterelnök rámalláhi hivatalában 2023. november 17-én. (MTI/AP/Nászer Nászer)