Az ENSZ menekültügyi ügynökségének legfrissebb közlése szerint február 24. óta több mint 2,5 millió ember hagyta már el Ukrajnát, akiknek közel egy tizede Magyarországra érkezett. A Nyugati és a Keleti pályaudvarra folyamatosan érkeznek a menekülteket szállító vonatok. Azok, akik hazánkban akarnak maradni, azok már a határnál is kaphatnak megfelelő segítséget, de mivel a menekültek többsége tovább akar menni, így nagyrészük a fővárosban köt ki, ahol civil és egyházi szervezetek várják őket.
A mai napon a Keleti pályaudvaron jártunk, ahol beszélgettünk menekültekkel és segítőkkel egyaránt, hogy megtudjuk, mi történik a menekültekkel, akik Budapesten kötnek ki.
A helyszínen lévő egyik tolmács, aki már egy hete végez önkéntes munkát a fővárosi vasútállomásokon, elmondta, hogy sok civil jön minden nap segíteni, rengeteg adomány érkezik, azonban nincs központi koordináció, amely sok problémát okoz. Egy egyházi szervezet munkatársa is arról számolt be, hogy bár próbálnak egyeztetni a helyszínen lévő szervezetek egymással, de nem mindig tudnak zökkenőmentesen együttműködni, ugyanis nincs egy központi irányító szerv, amely segítené a munkájukat. Az újonnan csatlakozó civilek pedig egyik civil vagy egyházi szervezettől a másikhoz mennek és próbálnak ott segíteni, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Volt olyan önkéntes, aki elmondta, hogy csak ruhákat akart kihozni, azonban beállt segíteni és már órák óta ott ragadt.
„Amikor befut egy vonat, olyankor nagy a fejetlenség és központi irányítás nélkül mindenki egyénileg próbálja kezelni a kialakult problémákat”
– fejtette ki.
Egy másik önkéntes tolmács az állam jelenlétének hiányára panaszkodott. Elmondta, hogy bár mind a rendőrség, mind a BKV és a MÁV munkatársai nagyon segítőkészek és megértőek, de a Katasztrófavédelemnek sokkal nagyobb létszámmal kéne jelen lennie és elsősorban meleg ételt kellene biztosítani a menekülteknek, mert az önkéntesek szinte csak hideg ételt tudnak kínálni a megérkezőknek.
„Nem egészséges, hogy egy még fejlődésben lévő gyermek, aki napokik utazik, az ne egyen mást csak szendvicset és csokit”
– jegyezte meg.
A civilek kialakítottak egy szállás kereséssel foglalkozó részleget is a Keleti pályaudvar várójában, ahol önkéntesen jelentkezhetnek azok, akik el tudják vinni a menekülteket, vagy szállást tudnak biztosítani a számukra. A jelentkezőket összekötik azokkal a menekültekkel, akik szeretnének Magyarországon maradni, azonban a helyszínen lévő segítők szerint a túlnyomó többség tovább szeretne utazni, azonban gyakran csak másnapra, vagy még későbbre tudnak vonatjegyet foglalni, így nekik akár több napot is az állomáson kell tölteniük. Az állam elszállítja vidéki munkásszállókra azokat a menekülteket, akik kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, de azok, akik tovább szeretnének utazni, azok nem akarnak elmenni vidékre, mert nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megoldani, hogy visszajussanak a fővárosba, a vonatállomásokra.
Bár napközben nincs túl hideg, éjszakánként még bőven fagypont alá esik a hőmérséklet, így különösen a kisgyermekes családok számára megterhelő az állomáson való éjszakázás. Ottjártunkkor láttunk táblákat, amelyek melegedő buszokhoz vezetnek, hogy az éjszakai fagypont alatti hőmérsékletet át tudják vészelni a tovább utazásra várók. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kiállított három busz elegendő-e a pályaudvaron várakozó menekültek számára.
„Egy vonattal több száz menekült érkezik. Egy nap pedig több vonat is befut. Szerintem mindenki tudja a választ, arra, hogy elég-e a három melegedő busz”
– fogalmazott az önkéntes tolmács, utalva arra, hogy az embereknek csak egy része tudja kiélvezni a fűtött jármű adta kényelmet.
A Keleti pályaudvaron a felújítás miatt csak egy WC volt napokig, annak használati díja pedig 200 forint volt, mind a menekültek, mind az önkéntesek számára. Ezt a problémát két napja sikerült megoldani az egyik önkéntes szerint, amikor kihelyeztek ideiglenes illemhelyeket az állomás elé. Azonban így is sincs még pelenkázó, szoptató helyiség, sőt sokak számára a mosdási lehetőségek is limitáltak.
Az egyik fő problémát azonban sokak szerint az okozza, hogy a menekülteknél csak hrivnya van, amelyet a Nemzeti Bank nem vált, így a pénzváltó helyek sem. Ebből kifolyólag korábban az önkéntesek dobtak össze a rászorulóknak arra, hogy el tudjanak menni mosdóba, vagy használni tudják az állomás csomagmegőrzőjét.
Az egyik segítő szerint komoly problémát jelentenek a háziállatok is, bár több állatokkal foglalkozó civil szervezet is felajánlotta a segítségét, nehéz, sőt gyakran lehetetlen megoldani, hogy a kiskedvencek eljussanak a megfelelő intézménybe, ahol oltást vagy chipet kaphatnak.
A jegypénztárak előtt folyamatosan kígyózik a sor, de folyamatosan érkeznek újabb menekültek, így az önkéntesek harca szinte végeláthatatlannak tűnik. A beszámolók alapján pedig egy mindenkit koordináló vezető szerv híján nem képesek az önkéntesek a jelenleginél több menekültet ellátni.