Az ügyet a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap és a Channel 4 kereskedelmi televízió újságírói tárták fel közös oknyomozó riportjukban.
Sir Malcolm a kormányzó Konzervatív Párt korábbi kabinetjeiben - még Sir John Major miniszterelnöksége alatt - a védelmi, majd a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, jelenleg pedig a londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke.
Straw a Munkáspárt Tony Blair vezette kormányának belügy-, majd külügyminisztere volt, és jelenleg is a Labour alsóházi képviselője. Mindketten pártjuk legtekintélyesebb veterán politikusai közé tartoznak.
Rifkind és Straw egyaránt maga utalta az ügyet a parlamenti magatartási normák betartatásáért felelős biztos hivatalának hatáskörébe, ugyanakkor mindketten tagadták, hogy bármiféle kihágást elkövettek volna. A Munkáspárt hétfőn hajnalban mindazonáltal közölte, hogy az ügy kivizsgálásáig Straw kérte tagságának felfüggesztését a Labour alsóházi frakciójában.
A The Daily Telegraph és a Channel 4 riporterei a lap videófelvételekkel kiegészített hétfői beszámolója szerint tizenkét alsóházi képviselőt kerestek meg, magukat egy nem létező kínai cég kijáróinak mondva, azzal, hogy a "vállalat" terjeszkedni szeretne Európában, és ehhez lenne szüksége a brit képviselők "tanácsadói" szerepvállalására.
A Channel 4 által hétfőn este műsorra tűzött - a The Daily Telegraph online kiadásában már hajnalban részletesen ismertetett - riport szerint hatan reagáltak érdemben a megkeresésre, köztük Rifkind és Straw.
Sir Malcolm a találkozón azzal dicsekedett, hogy a Londonban dolgozó külföldi nagykövetek közül "bármelyik" kész személyesen fogadni őt, és ez "hasznos hozzáférésnek" bizonyulhat.
Rifkind az álcázott riporterekkel tartott második megbeszélésén arra is hajlandónak mutatkozott, hogy a kínai "cég" nevében - bár a vállalat nevének említése nélkül - levélben közbenjár brit kormányilletékeseknél.
Az ilyen tevékenységet a lap által idézett szakértői vélemény szerint aktív politikusok számára határozottan tiltják a korábbi hasonló botrányok után elfogadott képviselői magatartási szabályok.
Jack Straw azzal a "referenciával" ajánlotta szolgálatait a riportereknek, hogy egy ízben még egy EU-szabályozás módosítását is sikerült elintéznie egy árupiaci termékeket forgalmazó, ukrajnai érdekeltséggel is bíró vállalat javára.
Straw a riport szerint egyenes utalást tett arra, hogy a közbenjárást napi ötezer font (több mint kétmillió forint) díjazásért vállalná; Rifkind azt mondta, hogy félnapi munkáért 5-8 ezer font (2,1-3,3 millió forint) közötti javadalmazást szokott kérni.
Az ügy felidézi az 1990-es évek második felének súlyos etikai botrányát, amely "irányzott" parlamenti kérdésfelvetésekért jelentős összegeket zsebre vágó képviselők ügyében robbant ki. A "cash for questions" néven elhíresült botrány részesei annak idején komoly pénzekért - esetenként 20-25 ezer fontért - terjesztettek elő az alsóházban olyan kérdéseket, amelyek megvitatása üzleti megbízóik érdekében állt.