A vizsgálat húsz országot érintett, ebből 18 az eurózónába tartozik, kettő pedig nem: ez Magyarországot és Lengyelországot jelenti. A számok drasztikusak: nálunk csak Lettországban mértek rosszabb anyagi helyzetet.
A felmérésben mediánvagyont néztek, ami a magyarok esetében 26200 euró, azaz 8,1 millió forintra jött ki. A többség természetesen ezt a vagyont nem készpénzben, hanem a saját ingatlanában tartja.
Ez a mutató
Szlovákiában 50,3
Lengyelországban 57,1
Ausztriában 85,9 ezer euró a magyar 26,2 ezerrel szemben.
A lap emlékeztetett, hogy 2010-ben botrány is lett belőle, amikor az éppen Görögország csődtől való megmentésén fáradozó Németország megtudta: a görögöknek magasabb a mediánvagyonuk náluk, sőt, még mindig az: a görögök 105 ezer euróról 65-re estek vissza a válság hatására.
Európa leggazdagabb országa továbbra is Belgium, ahol 217 ezer eurós ez a mutató, azaz közel tízszerese a magyarénak.
Az átlagos európai vagyon egyébként tíz százalékot csökkent 2010 óta, bár ez leginkább az ingatlanárak csökkenésének tudható be, ugyanis a vagyon szempontjából az ingatlantulajdon az egyik legmeghatározóbb tényező. A lakástulajdonosok között 226 ezer eurós, a jelzáloghitelesek között 144 ezer eurós, az albérlők között pedig már csak 8900 eurós átlagvagyont mértek.
Az eloszlások természetesen európai átlagban is a nyugdíjasokat hozták ki a leggazdagabbaknak, míg a 16-34 éves korosztályt a legszegényebbnek.