Kézzel csukják le az új sorompót a néhanapján érkező vonat előtt

A 151-es számú, Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj vasútvonalon 2007-óta szünetel a forgalom, ezért is volt érdekes a helyiek számára, amikor az 52-es út átjáróját a legnagyobb biztonsági előírások szerint újították fel: még félsorompót is állítottak a vágányok elé.

Megkerestük a MÁV-ot és kértük, magyarázzák el, szerintük miért volt szükség erre, ha tényleg nincs forgalom a szakaszon. Válaszukban azt írták, nem teljesen igaz, hogy nincs forgalom, ugyanis a hálózati üzletszabályzatban a tehervonati közlekedés engedélyezett Kunszentmiklós-Tass és Solt állomások között, így bármely magán árufuvarozó vasútvállalat bármikor menetvonalat rendelhet erre a vonalszakaszra.

Azt ugyan nem írták, hogy ezen a vonalon történt-e hasonló az elmúlt években, csupán annyit jegyeztek meg, hogy máshol már láttak erre vonatkozó igényt. Ami viszont valóban forgalomnak tekinthető, az a pályafenntartó és gyomirtó szerelvények vontatása: a MÁV szerint ilyen szerelvények havonta többször közlekednek Solton át. Arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e esetleg újra forgalom alá helyezni a vasúti vonalat, nem kaptunk választ, így vélhetően nem.

De minek a sorompó?

Tény, hogy amennyiben bármilyen szintű vasúti forgalommal számolhatunk az átjárónál, az autósforgalom megóvásának biztonsági feltételei irányadók. Felmerül a kérdés azonban, hogy miért van szükség sorompóra a néhanapján elhaladó szerelvények miatt, miért nem elég a fénysorompó, vagy a közúti jelzőtábla, az andráskereszt.

A vasúttársaság erre is kitért: mint írták, korábban is volt sorompó az átjárón, és ők már azzal kapcsolatban is kezdeményezték a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálynál annak megszüntetését azzal az indokkal, hogy vonatáthaladás esetén jelzőőr biztosítaná a kereszteződés lezárását a közúti forgalommal szemben.

A hatóság viszont ehhez nem járult hozzá, ehelyett helyből kezelt, fény- és félsorompóval történő biztosítást írt elő. A felújítás során tehát meg kellett hagyni a sorompót, de nyilván korszerűbb darabot szeretlek fel, mintsem meghagyták a régi, balesetveszélyes darabot.

Van ennek értelme?

A "helyből kezelt" sorompó konkrétan azt jelenti, hogy azt nem a közeledő vonat vezérli automatikusan, hanem a vonat minden esetben megáll az útátjáró előtt, egy erre kiképzett kezelő leszáll, a sorompót pedig a közúti forgalomra figyelemmel lecsukja. Miután a vonat áthaladt, a kezelő felnyitja a sorompót, és visszaszáll a vonatra.

Ez alapján úgy tűnik, a kormányhivatal szerint egy jelzőőr nem elég a forgalom megállítására, sokkal hatásosabb, ha a sorompókkal is bajlódnia kell. Pedig ilyen esetekben a szerelvények olyan lassan haladnak át az átjárón, aminek köszönhetően a balesetek valószínűsége egyenlő a nullával.

A MÁV-tól érdeklődtünk aziránt is, hogy mennyibe került a felújítás, de kitérő választ kaptunk: annyit közöltek, hogy a sorompóberendezést felújított anyagok felhasználásával, a vállalat saját kivitelezésben valósította meg, jelentősebb földmunkákra pedig nem volt szükség, hiszen az útburkolat cseréjével együtt történt a korszerűsítés.