Aránytalan
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön egészségügyi bérmegállapodásról számolt be, amely csaknem 100 ezer egészségügyi dolgozót érint majd. A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik. A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciáltan - csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére.
Azonban már a bejelentést követően több szakmai szervezet is kritikával élt, szerintük a kormányzat a döntésével egy újabb feszültségforrást képezett, csak most nem a rezidensek és a szakorvosok, hanem az ápolók és az orvosok között, ezzel párhuzamosan az egészségügyben munkát vállaló technikai dolgozókat (a műszaki emberektől kezdve a takarítókon át egészen a sterilizálókban dolgozókig) egyszerűen kihagyta a számításból.
Mindannyiunk problémája
Dr. Soós Adrianna, a FESZ elnöke két céllal kérte a sajtó közvetítő szerepét. Egyrészt, hogy azok a politikusok, akik önkéntes munkát végeztek hazai kórházakban beszámolhassanak tapasztalataikról, másrészt hogy a szakszervezet ismét felhívja a figyelmet, a jelenlegi bérintézkedések nem tudják megakadályozni sem az elvándorlást, sem pedig az utánpótlás biztosítását.
A szakszervezet vezetője figyelmeztetett, ez nem egy szakmai kérdés, ez mindannyiunk problémája. Nem várható el ilyen körülmények között az ápolóktól, hogy mosolyogva végezzék a munkájukat, miközben egyre több feladatot rónak rájuk, de az sem, hogy egy 20 éves fiatal ilyen jövőkép mellett az egészségügyet válassza. Soós Adrianna szerint jogosan érezhetik úgy a szakdolgozók, hogy munkájukat ezzel leértékelik.
A FESZ 2016-ban, 2017-ben és 2018 elején is 50-50 ezer forintos fizetésemelést tart indokoltnak, illetve a rezidensképzéshez hasonló rendszert kialakítását szorgalmazza, hogy biztosítva legyen a szakápolók utánpótlása.
Rémálom
Szabó Tímea az egyik budapesti kórház kardiológiai osztályán dolgozott segédápolóként, és mint mondta,
"rémálmaimban sem gondoltam volna, hogy annál is rosszabb a helyzet, mint azt a sajtóban megjelentek alapján gondolhattuk".
Felidézte, hogy nincsen megfelelő mennyiségű orvosi eszköz, és nincs elegendő személyzet sem. Jellemző, hogy az egy hónapos ott tartózkodása ideje alatt négy ápoló mondott fel (az egyikük egy londoni repülőtérre ment felszolgálónak, a másikuk pedig villamosvezetőnek állt, így 110 ezer helyett 175 ezer forintot kereshet havonta).
Emlékeztetett, hogy amíg a kardiológiai osztályon havi 260 ezer forint áll rendelkezésre eszközökre (a gumikesztyű beszerzésétől kezdve az EKG-gép alkatrészéig), aközben Lázár János egynapi külföldi szállására is ugyanennyit költött a kormányzat.
Szabó Tímea véleménye szerint az Orbán-kormány orosz rulettet játszik a tarthatatlan helyzetben lévő magyar egészségüggyel, amelyet az ápolók, nővérek hivatástudata működtet még mindig. Azt azonban ő is elismerte, hogy egyre inkább életveszély befeküdni egy kórházba, és lassan már nemcsak kötszert és gyógyszert, hanem orvost és ápolót is magunkkal kell vinni.
Ad hoc jellegűnek minősítette továbbá Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szuper kórházakkal kapcsolatos megnyilvánulásait is, miszerint korábban egy nagy, most pedig négy kisebb centrumról szól az aktuális hivatalos kommunikáció.
Kórházrombolás
Lukács László György bevezetőjében kitért arra, hogy az önkéntes munkája a Jobbik által meghirdetett önkéntesség éve részét is képezte, miközben a nemzeti párt által életre hívott Valódi Nemzeti Konzultációt is segítette, hiszen így első kézből tapasztalhatták meg a jobbikos képviselők az ágazat helyzetét, a szereplők (ápolók, orvosok, betegek) véleményét.
Elmondta, hogy közös tapasztalatuk szerint az ápolók nagy része túl hajszolt, kiégett és olykor betegebb, mint az általa ápoltak. A jobbikosok által megismert kórházakban az alulfinanszírozottság jeleit tapasztalták, illetve azt ahogyan az ápolók "kreatív eszközökkel" próbálják az eszközhiányt áthidalni.
Elhangzott, hogy a Jobbik kiáll a fővárosban meghirdetett fideszes kórházrombolásokkal szemben, így a Szent János kórház aktív ellátásának megszüntetése ellen is tiltakozik az ellenzéki párt. Lukács László György szerint nem engedhető meg, hogy a budapesti kórházak a kormánypárton belüli marakodásnak essenek áldozatául.
Késeinek és kevésnek nevezte ugyanakkor a csütörtökön bejelentett béremelést, amely szerinte is csak további feszültséget fog szítani az ágazatban, így viszont ez nem nevezhető megoldásnak. Szerinte ez egy kristálytiszta üzenet:
"nem élveznek prioritást az Orbán-kormány számára az egészségügyi dolgozók".
[video:https://www.youtube.com/watch?v=UL_hOnlAg_w]
A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy a Jobbik egy módosító-javaslatot nyújtott be Alaptörvényhez - amelyet a Rubovszky György-féle igazságügyi bizottság lesöpört az asztalról-, melynek értelmében a közkiadások minimum 6 százalékát az egészségügyre kellene fordítania a mindenkori kormányzatnak, ezzel párhuzamosan a Jobbik csökkentené a gyógyszerkasszához kapcsolódó lakossági teherviselést (out of packet) is. Kérdésünkre válaszolva megerősítette, minderre jelenleg is megvan a fedezet a költségvetésben.
Cser Ágnes és a hoppon maradt dolgozók
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mivel az ápolók méltatlan helyzete nem új keletű jelenség, miért nem sikerült az orvosokéhoz hasonlóan képviselni az érdeküket?
Soós Adrianna szerint, ha nem lettek volna érdekvédelmi akciók, tüntetések, amelyekben a FESZ is szerepet játszott, egyáltalán nem is került volna napirendre az ápolók helyzet, hiszen a 2016-os költségvetésben eredetileg sem szerepelt a béremelésükre vonatkozó összeg.
„Persze minden forintnak örül az, aki 80-90 ezer forintból él, de nem vagyunk elégedettek”
- fogalmazott a szakszervezet elnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy kórházban team munkában dolgoznak, nincs olyan, hogy majd az orvos egyedül megoldja feladatot; éppen ezért okoz feszültséget a béremelésben tapasztalható aránytalanság, illetve az hogy egész csoportokat hagynak ki abból.
„Mi sem jellemzi jobban a helyzetet, hogy még az orvosok is elismerik, nem volt szerencsés ez a béremelés”
- válaszolta lapunknak a Soós Adrianna.
Szabó Tímea sarkosabban fogalmazott, szerinte amit Cser Ágnes (EDDSZ) elért az elmúlt néhány évben az a nullával egyenlő,
„mindenkit képvisel csak az egészségügyi dolgozókat nem, már rég el kellett volna húznia a szakszervezet éléről”.
[video:https://www.youtube.com/watch?v=7mWkJRPFarg]
Cser Ágnes szereplése a tavalyi egészségügyi tüntetésen.
A PM politikusa nem érti, hogy Cser miért nem tanult a tavalyi egészségügyi tüntetésen történtekből, amikor a dolgozók kifütyülték őt, és nem mondhatta el a beszédét. Ne játssza tovább, hogy az egészségügyi dolgozókat képviseli – értékelte Szabó Tímea az EDDSZ elnökének szerepét a most lezárult bértárgyalások kapcsán.
Ezt mondta az Alfahírnek Sándor Mária, a fekte ruhás nővér
"Nem akarok megrágalmazni senkit, de azt látom, hogy ők mindig kiszolgálják a mindenkor aktuális rendszert. Cser Ágnes azt mondta, hogy 2003-óta sztrájktárgyal, ehhez képest 2016-ban is meg van elégedve a munkájával. Én nem akarok ilyen ember lenni, egyedül küzdeni, ha az ember mellett nem állnak ki, akkor én ezt elfogadom, akkor én lelépek. Kérem a szakmám, kérem az orvosokat, kérem az igazgatókat. Ne mondják azt, hogy tárgyalni kell. Miért hisszük azt, hogy asztalnál többet érnek el? Itt erőt kell mutatni, hogy a kormány megadja amit akarunk. Ez a kormány nem ad életpályamodellt, ezért folytatunk bérharcot". (Itt elolvashatja a teljes interjút).A Jobbik szakpolitikusa is kiemelte lapunknak adott válaszában, hogy Cser Ágnes egy olyan megállapodáshoz asszisztált, amely bérjelentős feszültséget okoz az ágazatban dolgozók között. Lukács László György szerint ebből is jól látszik, hogy nincs az összesített szakdolgozói bértábla kiegyenlítésére vonatkozó kormányzati megoldás.
„Hiába emeli fel a hangját az ellenzék és a szakszervezetek, tudomásul kell venni, hogy amíg nincs rá kormányzati akarat, nem lesz érdemi javulás a magyar egészségügyben”
- összegzett a honatya, majd hozzátette, hogy mindaddig marad a nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy a kormány végre a helyes úton induljon el.