Ha azt mondjuk: múmia, szinte bizonyosan azt vágják rá: Egyiptom. Pedig elhunytjaink földi maradványainak konzerválása nem csak ennek az ókori civilizációnak a sajátja. Mi több, az emberi beavatkozással történő konzerválás mellett fontos – sőt, a természettudósok számára még fontosabb – a természetes mumifikáció, melyre ugyancsak számos példát találunk a történelem során, Szent István közelgő ünnepe alkalmából gondoljunk például nemzetünk egyik legjelentősebb ereklyéjére, a Szent Jobbra!
A természetes és mesterséges mumifikációkat, utóbbinak különböző civilizációkban betöltött szerepét mutatja be A Világ Múmiái kiállítás, melynek sajtónyilvános bemutatóján, megnyitóján jártunk. Amit ha három szóval kellene jellemeznünk, azt mondanánk: informatív, érdekfeszítő, megdöbbentő.
A kiállítást ugyanaz a JVS Group szervezte, aki tavaly a Titanic, idén év elején pedig a Body kiállítás gazdája is volt, a csehországi központú rendezvényszervező Prága után elsőként Budapestre hozta a tárlatot, mely magyar és külföldi kutatók segítségével, hazai és nemzetközi múzeumok, magángyűjtemények, egyetemek és tudományos intézetek összefogásával valósult meg. A rendezvényen az ókori Egyiptomtól kezdve a korai dél-amerikai kultúrákon át az európai középkoron keresztül egészen a XVIII. századi Magyarországig bemutatja a világ múmiáit.
A szervezők a tárlatból az ajánlóban hat elemet emeltek ki:
Baron von Holz holtteste (természetes mumifikáció): a harmincéves háborúban elhunyt nemes (és felesége) kriptájában olyan körülmények uralkodtak, hogy mindkettejük teste meglepően jó állapotban maradt fenn.
A váci múmiák (természetes mumifikáció): az 1994-ben fellelt kriptában a XIX. század eleji tüdőbaj áldozatait temették el. A kripta állandó hőmérséklete és az enyhe légmozgás konzerválta a holttesteket, melyek közül is kiemelkedik a levéltári iratok alapján rekonstruált Orlovits család története. A férj (Mihály), a feleség (Veronika) és kisgyermekük (Jánoska) is áldozatul esett a tüdővésznek, testük és rekonstruált halotti öltözetük a korabeli temetkezési szokásokba enged betekintést.
A Burns-gyűjtemény (mesterséges mumifikáció): a XIX. elején élt skót anatómiaprofesszor számos testet preparált oly módon, hogy véredények, artériák, vénák, izmok, szervek és egyéb struktúrák teljesen láthatóvá váljanak. Munkássága nagyban segítette az orvostudomány fejlődését. A gyűjtemény egyik eltűnt darabjára az eBayen bukkantak rá, így került vissza a Marylandi Egyetemhez.
Nesz-Hor (mesterséges mumifikáció): az ókori Egyiptom papjaként élt a Khent-Min városában levő Min templomban. Konzervált testében ízületi gyulladást és eltört bal csípőt diagnosztizáltak. A szarkofágján levő feliratok szerint jómódban élt családjával együtt. Fiának, Nesz-Minnek múmiája és szarkofágja ugyancsak megtekinthető.
Egyiptomi állatmúmiák (mesterséges mumifikáció): az ókori Egyiptomban a macskákat az istenek élő képviselőinek tekintették, míg a sólyom hitük szerint Ibisz, a szent madár volt.
MUMAB (mesterséges mumifikáció): egy amerikai férfi felajánlotta, hogy testét halála után egyiptomi módszerrel mumifikálják. Tudósok 1994-re rekonstruálták a procedúra hozzávalóit, eszközeit, így azok, és maga MUMAB (Mummy of the University of Maryland at Baltimore) is megtekinthető.
A magunk részéről még kiemelnénk a dél-amerikai kultúrkörbe tartozó kosármúmiákat, valamint a zanzákat, azaz a zsugorított fejeket. Illetve érdekes rejtélyt hordoz az úgynevezett erdélyi múmia, mely egy 300 éve természetes módon mumifikálódott test, és a tudósok szinte semmit nem tudnak róla. Őt a kiállítás ideje alatt szakemberek folyamatosan vizsgálni fogják, és reményeik szerint a vége felé megoszthatják a nagyközönséggel kutatásuk eredményét.
A megnyitón a szervezők kiemelték a Magyar Természettudományi Múzeumnak, valamint főigazgatójának, Korsós Zoltánnak, továbbá a múzeum két antropológusának, a kiállítás kurátorainak, Szikossy Ildikónak és Pap Ildikónak elévülhetetlen érdemeit a kiállítás létrejöttében.
A JVS előző tárlata, a Body kiállítás több támadást is kapott, voltak, akik úgy vélték, nem illik emberi holttesteket közszemlére tenni. A szervezők ezért most – megelőzendő a hasonló offenzívákat – nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogy a kiállított testek valódi, élő emberek voltak, akiknek ugyanúgy volt családjuk, barátaik, mint nekünk. Ezért arra kérték a látogatókat, a kiállítást ilyen lelkülettel tekintsék meg.
A tárlat a Komplexben (1061 Budapest, Király utca 26.) látogatható meg 2018. augusztus 16-tól várhatóan az év végéig minden nap reggel 9 és este 8 óra között (a jegypénztár reggel fél 9-től este fél 7-ig tart nyitva, a kiállítótérbe is eddig lehet belépni).
A kiállításról bővebb információt a rendezvény weboldalán, valamint a Facebookon találnak.