Bejelentette indulását csütörtökön a kormányzó brit Konzervatív Párt ( toryk) vezetői tisztségéért - és így a miniszterelnöki posztért - Michael Gove igazságügyi miniszter, szembefordulva eddigi első számú szövetségesével, Boris Johnson volt londoni polgármesterrel.
Theresa May indulása várható volt, Gove bejelentése viszont meglepetés, mivel ő korábban azt mondta, hogy nem kívánja átvenni a miniszterelnöki tisztséget az ősszel távozó David Camerontól. Cameron múlt pénteken jelentette be távozási szándékát, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
Csütörtök délután várhatóan Boris Johnson is bejelenti, hogy indul a pártvezetői és miniszterelnöki tisztségért.
A Brexit-párti tábor két frontembere Gove és Johnson volt, egymással szoros szövetségben
irányítva a kampányt. Gove csütörtöki nyilatkozatában közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Boris Johnson miniszterelnökké választását segíti. "Vonakodva ugyan, de végül arra a következtésre jutottam azonban, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges" - áll Gove nyilatkozatában.
Theresa May, aki 2010 óta tölti be a belügyminiszteri tisztséget, nem sokkal Gove bejelentése után, a várakozásoknak megfelelően közölte, hogy ő is indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért.
May - Johnsonnal és a Gove-val ellentétben - a brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan.
Indulását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozta:
"a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket".
Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy "a hátsó ajtón keresztül" visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről - mondta Theresa May Hozzátette: az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parlamentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa.
Corbynt kirúgták, de maradna
Hasonlóan forrósodik a pite a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Munkáspárt soraiban is. A párt alsóházi frakciója kedden megvonta a bizalmat Jeremy Corbyntól, a párt vezetőjétől, aki azonban
nem hajlandó lemondani.
Corbyn ellen a Labour-frakció két tagja a brit EU-tagságról tartott múlt heti népszavazás után bizalmatlansági indítványt nyújtott be, az elmúlt napokban pedig a munkáspárt árnyékkormányának több tucatnyi tagja lemondott, megpróbálva ezzel is kikényszeríteni a párt vezetőjének és miniszterelnök-jelöltjének távozását.
A Corbyn ellen forduló Labour-képviselők azzal vádolják a párt vezetőjét, hogy nem tudta hatékonyan mozgósítani a Munkáspárt támogatóit a brit EU-tagságról rendezett múlt heti népszavazáson, amelyen a brit választók többsége - köztük a munkáspárti szavazók 40 százaléka - a kilépésre voksolt.
A bizalmatlansági indítványt a képviselők a keddi frakcióülésen hatalmas, 172-40 arányban megszavazták. Az alsóházi Labour-frakció teljes létszáma 229, vagyis a munkáspárti képviselők háromnegyede megvonta bizalmát a párt vezetőjétől.
A szavazás azonban nem kötelezi Corbynt a távozásra, és a Munkáspárt vezetője a szavazás után közzétett nyilatkozatában már közölte is, hogy nem hajlandó lemondani, mivel a párttagság 60 százaléka demokratikusan választotta őt a Labour élére, és nem fogja őket "elárulni". A 67 éves Corbynt tavaly szeptemberben választották a Munkáspárt élére, valóban földcsuszamlásszerű, 60 százalékos - a párt történetében példátlan - többséggel a szavazásra jogosult párttagok.