Kiderült, az önkormányzatokkal véreztetné ki a kormány az óriásplakát-piacot

Az adót a települések szedhetik be.

Az Index szúrta ki, hogy 2018. január 1-től „adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó". (Amennyiben persze a salátatörvényt elfogadja a parlament fideszes többsége).

A javaslat szerint a reklámhordozók, vagyis hirdetőoszlopok, utcabútorok és óriásplakát-tartók tulajdonosainak a reklám négyzetmétere után évente akár 12 000 forint adót kellene fizetniük. Az viszont már az önkormányzatokon múlik, hogy a kivetett adó mértéke mekkora lesz a 0-12.000 forint tartományban. Mivel az önkormányzatoknak jól jön minden bevétel, így valószínűsíthetően élni fognak a maximális összeggel (ez az átlagos 12 négyzetméteres plakátok esetében 144 ezer forint).

Csakhogy, így a bevételek felét elvinné az adó, míg a másik fele az egyéb bérleti, és kihelyezési adók martalékává válna.

Mivel nehezen vehető komolyan, hogy cél a vizuális környezetszennyezés visszaszorítása lenne, ezért feltételezhető, hogy a piacon tenne rendet a kormányzat. Elsődleges célpont bizonyára Simicska Lajos, azonban ő komolyabb falat, mert reklám cégei nemcsak óriásplakátok felületeit értékesítik.

Ugyanakkor a kivéreztetéséhez ez is hozzájárulhat, mint ahogy az is, hogy nem jutnak állami hirdetésekhez a vállalkozó érdekeltségei.

Fontos szempont lehet az is, hogy a profit védelme érdekében (s a szűkülő piac eredményeként) növekedhet a szolgáltatás ára is, amely az országgyűlési választások évében biztosan kedvezni fog az ellenzéki pártoknak.