A „közöset” jelen esetben úgy kell érteni, hogy a beszedett szolidaritási hozzájárulást az Orbán-kormány saját kiadásainak csökkentésére használja. Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere fordult közérdekű adatigényléssel a Pénzügyminisztériumhoz, a tárca válaszából pedig egyértelműen kiderül, hogy

az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem egyszerűen beöntik az állami költségvetésbe.

Igaz, annak legalább az önkormányzati bugyrába – mutat rá a Népszava. Hab a tortán, hogy a Pénzügyminisztérium már nem is tagadja, mire kell az önkormányzatok pénze. Ráadásul egyre több: 2023-ban összesen 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie. Viszont

2024-ben már 848 önkormányzattól szednék be a hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számítanak.

Niedermüller azt is tudni szerette volna, hogy mi alapján dől el, melyik település mennyi hozzájárulással tartozik, és létezik-e egyáltalán olyan lista, ami a támogatásra jogosult településeket tartalmazza. A Pénzügyminisztérium nemes egyszerűséggel erre a kérdésre nem válaszolt, csak annyit írt, hogy a szolidaritási hozzájárulással a tehetős önkormányzatok a kevésbé jó anyagi helyzetben lévőket támogatja – legalábbis elvileg, mert látjuk, hogy a valóságban ez nagyon nem így működik.

Folytatódik az önkormányzatok sarcolása

A PM válasza szerint

a településeknek azért kell idén magasabb összegű szolidaritási hozzájárulást leszurkolniuk, mert „az érintett települések adóbevétele nagyobb mértékben növekedett”.

Azt persze egy szóval sem említik, hogy a többlet bevételre nagyon nagy szüksége lenne a szektornak. Az önkormányzatok egyenlege 2020 óta harmadszor kerül idén mínuszba. A szektor hiánya 108 milliárd forintra rúg az Eurostatnak megküldött hiányjelentés (EDP) szerint. Ezt a pénzt az önkormányzatoknak ingatlanértékesítésből, a bankbetétek feléléséből kell előteremteniük.

A települések 2023-ban összesen 1178 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak feladataik ellátására. Az idén ennél jóval kevesebb, összesen 1050 milliárd jut – a többek között óvodákat működtető, gyermekétkeztetést, szociális ügyeket, idős gondozást, közterületek gondozását, közösségi közlekedést biztosító – önkormányzatokra. Ám ebből csak 740 milliárdot fizet az állam, a többit az önkormányzatok adják össze. A lap szerint az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente, azonban az őket megillető állami hozzájárulások és normatív támogatások folyamatosan csökkennek.

Az állam minden pénzt kiszivattyúz a szektorból

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen régóta nyilvánvaló, hogy a szolidaritási hozzájárulást a kormány a saját kiadásaira szedi be, nem szolidaritási célra.

Emlékezzünk csak, a szolidaritási adót eleve akkor vezették be, amikor az önkormányzatoknak segítségre lett volna szükségük: a pandémia ideje alatt. Elvonták az iparűzési adó felét, a gépjárműadót, a parkolási díjakat – sok esetben ezek a pénzek jóval meghaladták az állami normatíva összegét.

Ez egyet jelent a kivéreztetéssel

– fogalmazott Niedermüller Péter. A polgármester szerint egyedi szimpátia alapján kaphattak kompenzációt is az önkormányzatok, vagyis ehhez csak „jó fideszesnek” kellett lenni. Mint mondta,

„ha egy önkormányzat bevételei növekednek, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a kormány valamilyen úton-módon rá akarja majd tenni a kezét a pénzre”.

(Címlapkép: Orbán Viktor Facebook-oldala)