Kína a demokrácia útján: már csak kirúgás jár Mao bírálatáért

Azonnali hatállyal menesztették állásából egy észak-kínai állami médiacég igazgatóhelyettesét, mert "helytelen" megjegyzéseket tett a kommunista Kína megalapítójára és első vezetőjére, Mao Ce-tungra a közösségi médián - közölte hétfőn éjjel a médiacég.

A vétkes, Zsu Csun-hi a Weibón - a "kínai Twitteren" - ördöginek bélyegezte Maót, a születésnapja körüli évenkénti hajcihőt pedig "a világon a legnagyobb imádat-megnyilvánulásnak" minősítette.

Volt munkahelyének hivatalos közleménye szerint Zsut azért menesztették, mert "helytelen megjegyzéseket tett közzé", és mert "súlyosan megsértette a politikai fegyelmet". A nyilatkozat szövege szerint

"Zsu Csun-hinak mélyen el kell töprengenie hibáin."

Zsu Weibo-oldalát a hatóság törölte a világhálóról, ám megkésve: posztjai köröznek a neten.

Mao Ce-tungot már életében hatalmas személyi kultusz övezte. Barbár módszereinek és bigott elveinek ma már nem sok nyoma van a kínai mindennapokban, ám a modern Kína megalapítójaként hivatalosan a mai napig az ország történelmének legnagyobb alakjaként tekintenek rá. Tekintélyének legcsekélyebb megkérdőjelezése könnyen a vakmerő bíráló halálos ítéletét jelenthette, de szinte biztosan hosszú időre szóló beutalót egy "átnevelő táborba". Rezsimjének még a legóvatosabb becslések szerint is legalább 40 millió halálos áldozata volt és további tízmilliókat internáltak. Ezek az intézmények a mai napig léteznek, a bennük fogva tartott emberek számát 200 ezer és 2 milló közé teszik. A legutóbbi időkig természetesnek számított, hogy a rendszerrel szemben bármilyen ellenvéleményt megfogalmazó emberek itt kötnek ki.

.