Köztudott, hogy a magyarországi költöző madarak a hideg tél idejére délre vonulnak, melegebb tájakat keresni. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy olyan madarak is vannak, akik még hidegebb területekről éppen hozzánk érkeznek hasonló céllal.
A magyar területeken a városokban élő madarak a csökkent zöldterületek ellenére is találnak maguknak eleséget a téli hónapokban, de mindenképpen könnyebbséget, és biztonságot nyújt nekik, ha gondoskodunk róluk. És korántsem utolsó sorban nekünk is jó megfigyelési, gyönyörködési lehetőséget nyújtanak az ablakaink elé szokott madárkák. Ez tulajdonképpen egy példaértékű együttműködés ember és állat között. Téli élelem a szépség látványáért cserébe!
A madáretetést az első fagyok beköszöntével kell kezdeni, de mivel hazánkban ez súlyosabb mértékben most következett el, most sem késő.
1. tanács: Ha elkezdjük az etetést, ne felejtkezzünk meg róla, egész télen át folytassuk!
A madarak könnyen rászoknak egy stabil táplálék-utánpótlást biztosító helyre, így ide meglepően messziről is visszatérnek a mindennapi eledelért. Ha hirtelen abbahagyjuk az etetést, életveszélyes helyzetbe hozhatjuk őket.
2. A kirakott élelem lehet olajos magvak, állati zsiradék (faggyú, szalonnabőr), de alma is.
Az etetők típusuk szerint lehetnek a boltban kapható cinkegolyók, dróthengeres etetők, a klasszikus faragott faházikók, vagy egyszerű tálcák (ez esetben fúrjunk az aljukra kis lyukat, ahol a csapadék kifolyhat). De ha nem akarjuk bonyolítani, a levelektől megtisztított talajra is kiszórhatjuk egyszerűen a magokat. Ezt talajetetőnek hívják.
3. Az etetőbe kenyeret inkább ne rakjunk!
Ha adunk a madaraknak kenyeret, kizárólag frisset adjunk (ami nem penészes, nem indult rohadásnak – ugyanis ezek bélgyulladást okozhatnak!), a friss kenyeret a vízi madarak szívesen fogyasztják. Illetve morzsa formájában közvetlenül a csipegető madarak elé szórva sem okozunk nekik gondot.
4. Soha ne legyen üres az etető!
A nagy fagyok idején a napi táplálék sokszor csak arra elég a madárkáknak, hogy segítségével átvészeljék a téli, hideg éjszakát, de ha ezután 5-6 órán keresztül étlen hiába keresik táplálékukat a megszokott helyen, következő fagyos éjjel könnyen elpusztulhatnak az éhségtől. Ha azonban kitartóan biztosítjuk számukra a táplálékot, könnyen odaszoknak, és napjaik nagy részét a környéken töltik, ezzel folyamatos lehetőséget biztosítva nekünk is, hogy életükbe, viselkedésükbe betekintést nyerjünk, hangjukba belehallgassunk.
5. Rügyfakadási időszakban csíráztatott magokkal, zöldségekkel dúsítsuk az élelmet!
Az etetést befejezni április környékén szokás. Mivel a madarak költésükhöz és fészekrakásukhoz többletenergiákat használnak fel, ezek elindításához szükségük van a megfelelő táplálékbiztosításra. Ezért szokták azt tanácsolni, a tavasz elejéig hosszabbítsuk meg a téli etetés időszakát. Emellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az etetés végén a madarak rájárnak a gyümölcsfák rügyeire. Ezt elkerülendő is ajánlott sárgarépával, zöldekkel kibővíteni a magkészleteket a tavasz elején, hogy ilyen módon a rügyek megkímélésével jussanak zöldhöz a madarak.
6. Április közepén ajánlott abbahagyni az etetést.
Hazánkban nyáron nem kell, és nem is ajánlott a madarak etetése. Sajnos Nyugat-Európának számottevő területén olyan mértékben romlott a természeti környezet állapota, hogy az énekesmadarak száma drámaian csökkent a tápanyagmennyiség csökkenésének következtében. Például Angliában a Királyi Madárvédelmi Társaság néhány évtizede elindított egész éves etetést szorgalmazó kampánya menti meg évről évre az énekesmadár-állományt, ugyanis a zöldterületek bár megmaradtak, biológiai sokféleségük annyira megcsappant, hogy ez a madarak létét is veszélyeztette. Erről bővebb információkat itt talál.
Magyarországon ehhez képest sokkal jobb a helyzet. Itthon a madarak etetése legalább annyira szól az emberről, mint az állatok túléléséről. Amellett, hogy ők is örülnek kedvességünknek, a madarak mindig lebilincselő szépségének látványa gyönyörünket szolgálja, és a mi szívünket is melengeti a téli hidegben ez az elvesztett Paradicsomból ismerős együttműködés állat és ember között!