A Jobbik Gyermekvédelmi Akciócsoport fő célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekvédelem rendszerében fellelhető hibákra – mondta Kiss Zsolt szakpolitikus, a párt országgyűlési képviselőjelöltje az M1 Ma reggel című műsorában. Közölte, az ellenzéki erőtől minden erkölcsi és anyagi támogatást megkapnak, emellett parlamenti pártként lehetőségük van feltenni a kérdéseiket, ahogy az korábban meg is történt.
Kiss Zsolt azt mondta, kétirányú a kommunikáció, azaz az állampolgárok is az akciócsoporthoz fordulhatnak, de ők maguk is keresik a lehetőségeket, ahol segíteni tudnak. Előbbire hozta fel példaként a miskolci csecsemőmentés esetét, ahol egy e-mailben küldött védőnői vélemény alapján nem akarták kiengedni az újszülöttet a kórházból, holott ehhez gyámhivatali határozat lett volna szükséges. Az ellenzéki szakpolitikus rámutatott, ez nem egyedi eset, hanem rendszerszinten tapasztalnak hasonlókat.
„Ezek azok a jogsértések, melyek nagyon fontos, hogy nyilvánosságra kerüljenek, és nagyon fontos, hogy a döntéshozók foglalkozzanak vele”
– húzta alá Kiss Zsolt.
A gyermekvédelmi szakember hangsúlyozta,
csak olyan ügyeket hoznak nyilvánosságra, melyekről ők meggyőződtek.
A fenti esetben megvizsgálták, valóban példás lakhatási körülmények várják a csecsemőt, a kétéves kisfiú utolsó két védőoltása pedig betegsége miatt csúszott, amit az édesapa jelzett is a gyermekvédelmi szolgálatnak.
Kiss Zsolt kitért a Jobbik Gyermekvédelmi Akciócsoport egy másik közelmúltbeli sikerére is, ahol egy gyermekelhelyezési perben segédkeztek és adott nekik igazat a bíróság a gyámhatóság ellenében.
A jobbikos szakember felidézte, több esetben parlamenti szintig jutott el egy-egy ügyük. Példának hozott fel egy olyan esetet, ahol a bíróság Németországban élő édesapjánál helyezett el egy kislányt, aki hazaszökött. Az akciócsoport arra mutatott rá, hogy amikor a parlamenti kérdés elhangzott, akkor már nyolc hónapja nem volt gyám kirendelve, ami miatt a gyermek iskoláztatása és orvosi ellátása is problémás volt.
Kiss Zsolt szintén emlékeztetett az Aladár-ügyre, melyben a gyermeket jogerősen a Spanyolországban élő anyánál és nevelőapjánál helyezték el, ám két évvel ezelőtt a spanyol rendőrség szó szerint az ágyából kirángatva vitte el őt. Jogorvoslatra hiába várt az édesanya, majd egy döntés az apánál helyezte el a kisfiút. Az akciót az Igazságügyi Minisztériumból rendelték el.
A gyermekvédelmi szakpolitikus azt mondta, céljuk, hogy az egyes sikereiket precedensként alkalmazzák az országban, egységes legyen az alkalmazásuk. Kiemelte, vannak példásan működő gyámhivatalok, ám amióta azok a Belügyminisztérium alá kerültek, és felügyeleti szervük az ügyészség lett, nem mernek nyugodtan dönteni.
„Egy ügyésznek milyen hozzáadott értéke van gyermekvédelmi kérdésekben?” – tette fel a kérdést Kiss Zsolt, aki szerint ez az oka annak, hogy
nem tud a rendszer gyermekközpontúan dönteni.
Sőt, olyan eset is tudomásukra került, hogy az ügyész mint nevelőapa volt a bántalmazó, és hiába jelezte mind a gyermek, mind az édesapa, nem foglalkoztak az esettel. Végül a gyermek betöltötte 14. életévét, és szabad akaratából elment az édesapjához, de ott is traumatizálta őt a rendszer, amikor a rendőrök végrehajtóval és gyámhivatali tisztviselőkkel jelentek meg.
Kiss Zsolt úgy látja, amióta az ügyészség a gyámhivatal felügyeleti szerve,
a gyermekeket ingó vagyonként kezelik.
Aláhúzta, meg kell szüntetni az olyan eljárásokat, mint például amikor a rendőrök a gyermeket – tiltakozása ellenére – az ágyából kiemelve viszik el. Azért hozzák nyilvánosságra ezeket, hogy a társadalom vegye észre, milyen igazságtalanságok vannak a rendszerben.