Klímavédelem: élharcosok legyünk, ne mártírok

Az Európai Parlamentben gyűltek össze hétfőn az Európai Unió tagállami parlamentjeinek környezetvédelemmel, energia- és klímapolitikával foglalkozó szakpolitikusai. 

A háborúk mellett a világ legégetőbb problémája ebben a században az éghajlatváltozás hatásainak kezelése, illetve mérséklése lesz. A migráció második legfontosabb okaként a fegyveres konfliktusok után a természeti katasztrófákat és az erőforrások szűkösségét találjuk. A harcokat is igen gyakran a természeti erőforrások feletti rendelkezésért vívják. Tönkretett termőföldek, kiirtott erdők, kiszáradt vízbázisok ösztönzik elvándorlásra emberek millióit ma világszerte. A migráció természetesen a természeti erőforrásokban gazdagabb területek felé irányul, melyben Európa ma még bővelkedik.
 
Az éghajlatváltozás egyik okaként a tudósok az emberi tevékenységet feltételezik, a légkörbe kibocsátott nagy mennyiségű légszennyező anyag és üvegházhatású gáz jelenlétére vezetik vissza a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését. Természetesen ennek vannak támogatói és ellenzői is, ahogy az lenni szokott. Akár a természetes folyamatok, akár az emberi tevékenység is a fő okozója ennek a jelenségnek, egy dolgot biztosan nem tehetünk – nyilatkozta a találkozó után kérdésünkre a képviselő – tétlenül szemet hunyni a nyilvánvaló változások felett. Cselekednünk kell egyrészt a hatások kivédése, másrészt azok lehetséges mértékének a lehető legkisebbre történő visszaszorítása érdekében. Természeti erőforrásaink: termőföldünk, ásványkincsünk, vízkészleteink, az élővilág és a tiszta levegő hosszútávon fenntartható megőrzése kiemelt feladatunk. Azokkal ésszerűen és takarékosan gazdálkodva gondoskodhatunk legmegfelelőbben a jövő generáció emberiségéről, azon belül is a szívünkhöz legközelebb álló magyarságról és szülőföldjéről, a Kárpát-medencéről.
 
Az Európai Unió a klímavédelem nevében, az utóbbi években azonban sorra hozott olyan intézkedéseket, melyek hatása az éghajlatváltozás megfékezésében elenyésző, ellenben a tagállamok gazdaságait súlyos hátrányba hozta a világ más országainak gazdaságával szemben – mutatott rá Kepli Lajos. Mint elmondta, a két legnagyobb szennyező, az Egyesült Államok és Kína semmilyen kötelezettségvállalást nem hajlandó tenni a cél érdekében, egyetlen szempontjuk a gazdasági növekedés, mindent ennek vetnek alá. Hozzátette, az EU külpolitikája sajnos a klímadiplomácia területén is csúfos kudarcot vallott mindeddig. Hiába rendelkezünk a világ legnagyobb diplomáciai hálózatával (háromezer Uniós és mintegy kilencvenezer tagállami diplomata), mégsem sikerült e tekintetben a példa követésére rávennünk a világot. 
 
A jobbikos képviselő a tanácskozáson elmondott beszédében mindezért arra hívta fel a 28 országból összegyűlt politikusok előtt a figyelmet, hogy az EU a klímavédelem élharcosából egyre inkább annak mártírjává kezd válni, és ennek levét az unión belül is főleg mi, a középkelet-európai térség államai isszuk meg, holott a szennyezésnek csak elenyésző töredékéért felelünk. A párt természeti erőforrásokért felelős szakpolitikusa szerint a versenyképes gazdaság építése Magyarország fontos feladata kell legyen a következő években is. Kifejtette, hogy a Jobbik által megfogalmazott ökoszociális nemzetgazdaság modellje választ ad erre a látszólagos ellentmondásra. Lehet a természeti erőforrásaink ésszerű felhasználásával a környezet messzemenő érdekeit is figyelembe véve sikeres gazdaságot építeni. Nem ördögtől való dolog ásványkincseink, energiahordozóink ésszerű felhasználása, ha azt a környezetet a legkevésbé szennyező módon tesszük. A családi gazdálkodókra alapozott, ésszerű, a termőföld kíméletével történő mezőgazdaság, a vizek megtartására és elvezetésére egyaránt alapozó vízgazdálkodás, az energiahatékonyság fokozására épülő lakossági és ipari energiatermelés és felhasználás a kulcsszavai ezen modellnek. És mindenekelőtt természetesen vezérelv a szociális érzékenység, a pénzközpontúság helyett az emberközpontú gondolkodás térhódítása. Ezen szempontrendszer alkalmazásával Kepli álláspontja szerint Magyarország elmondhatná magáról, hogy bár mindent megtesz az éghajlatváltozás ellen, a klímavédelem érdekében, azt mégsem saját függetlenségének, avagy önrendelkezésének feláldozásával teszi, hanem folyamatos fejlődés mellett egy független, büszke, élhető Magyarország építésével.