A portál a parlament honlapján közzétett vagyonnyilatkozatok alapján kiszámolta, hogy a tavalyi évben a képviselők 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tartozik valamilyen magánszemélynek, összesen 352,3 millió forint értékben.
A lapnak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta, hogy
"a magánkölcsön intézménye sok esetben a pénzmosás egy fajtája",
mivel a képviselőknek azt sem kell feltüntetniük, hogy kitől kapták a kölcsönt és mennyi időre, megesik, hogy arra használják ennek az opciónak a bejelölését, hogy elfedjék az adózott jövedelem és a tényleges vagyoni helyzet közötti űrt.
A jellemzően kormánypárti politikusok esetében nagy összegű magántartozás nemzetbiztonsági kockázatot is hordoz magában a szakember szerint.
A magánszemélyeknek tartozó 32 képviselő közül 23 kormánypárti van, ők tartoznak a legnagyobb összegekkel is, összesen 313,9 millió forinttal, míg az ellenzéki politikusok összesen 38,4 millióval.
A fenti elméletet még inkább alátámasztja az a tény, hogy a nagy összeggel tartozó politikusok alig tartoznak bankoknak, míg jelentős megtakarításokkal rendelkeznek, azt azonban mégsem fordítják adósságaik törlesztésére.
Az első helyen Szatmáry Kristóf végzett 34 millió forinttal, őt követi Lázár János 32 milliós adóssággal, harmadik helyre pedig a külügyminiszter, Szijjártó Péter futott be 30 millióval, amit állítólag szüleitől kapott, hogy megvásárolhassa Dunakeszin lévő házát.
A lap megkereste az érintett képviselőket, de a legtöbben nem nyilatkoztak. A fideszesek közül egyedül L. Simon László mondott annyit, hogy ez magánügy, így nem kíván többet mondani a dologról. A Jobbik képviselői ezzel szemben készségesen válaszoltak a kérdésre. Dúró Dóra elmondta, hogy férjével 7,5 milliót kaptak a családtól, hogy házat vásároljanak maguknak, de ezt még banki hitellel is kiegészítették, a másik jobbikos, Sneider Tamás is arra kapott kölcsön 3,5 milliót a rokonoktól, hogy fedél legyen a feje fölött válása után.