De akkor ki, és miért fizetett ezért az átverésért a közjgyezőnek?
Mert az bizony pénzbe kerül. Aki vett már mondjuk lakást (például húsz év hitelre), az pontosan jól tudja, milyen jól jön még kicsengetni a közjegyző díját is.
Természetesen, ha Önt mondjuk valaki meg akarná kínálni 1300 000 000 000 forinttal, esetleg a kedves anyukáját 800 000 000 forinttal, akkor bizony elég mélyen a zsebbe kell nyúlni, hogy egy közjegyző alákanyarítsa a nevét és pöcsétjét.
A törvény szerint egy közjegyző 10 millió forintig 81 700 forintot, afelett pedig 0,25 százalékot, de maximum 200 milliós ügyértéket lehet számolni, ez a plafon. Azaz egy dokumentum közjegyzői munkadíja 81 700+475 000 (ami a 190 millió 0,25 százaléka), azaz 556 700 forint. Ez a díj még növekedhet azért bizonyos esetekben, az alapdíj kétszeresét lehet kérni - írja az Index.
Vagyis a két szerződés több mint egymillió forintba került. Drága buli lehetett a hiszékenység, na.
Persze a kérdés továbbra is az - mivel Kósa Lajos már nem igazán válaszol - hogy ki fizette ki ezt az összeget...
Lehet az az egymillió kétszáz is
Magyar György ügyvéd a Hírtv-ben azt mondta: a közjegyzőnek kötelessége lett volna jelezni a közjegyzői kamara felé az ekkora összegű megbízást. Az ügyvéd szerint ilyenkor a közjegyzői illetéket is meg kell fizetni valakinek, ami ebben az esetben 200 millió forint is lehet.
Magyar hozzátette, hogy a közjegyző felelőssége csak az esetleges büntetőügyben indult nyomozás lezárása után állapítható meg. A közjegyző köteles, köteles felszámolni az úgynevezett közjegyzői díjat, ami ekkora összegnél 200 millió forintban van maximalizálva. Tehát valakinek a közjegyző felé is fizetni kellett. Abban az esetben, ha a közjegyző ilyen kirívó összeggel találkozik, akkor hivatalos megoldási forma az, hogy ha ezt a közjegyzői kamara felé jelzi, és a közjegyzői kamara teszi meg a szükséges lépéseket a hatóságok irányába – mondta az ügyvéd.