Továbbra sem lehet tudni semmi nyilvánosat a kormány idegennyelvi stratégiájáról - írja a Népszava.
Egyelőre nem létezik kidolgozott, a kormány által teljes körűen elfogadott idegen nyelvi stratégia. Annak a dokumentumnak, amit még február elején tárgyalt a kormány, csak egyes részeit fogadták el.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megkeresése után derült ki a hiányosság, ami a lap szerint azért érdekes, mert amikor a politikus korábban megpróbálta kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a nyelvstratégiát, akkor a tárca ezt arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kért adatok további döntések megalapozását szolgálják, ezért tíz évig nem nyilvánosak.
Mint ismert, 2020-tól a felsőoktatásba való jelentkezéshez kötelezővé teszik a nyelvvizsgát. Ennek az intézkedésnek köszönhetően közel 20 ezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból évente. A legnagyobb probléma az, hogy a középiskolai nyelvoktatás egyáltalán nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára, viszont a magántanárok egyáltalán nem olcsóak és ez főleg a vidéki diákokat érinti leginkább.
A kötelező nyelvvizsga miatt összeomolhat a pedagógusszakma
2020-tól a felsőoktatásba való jelentkezéshez kötelezővé teszik a nyelvvizsgát. Ennek az intézkedésnek köszönhetően közel 20 ezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból évente. Óriási gondot okozhat a kötelező nyelvvizsga bevezetése, mivel elsősorban olyan szakmákat érintene, ahol jelenleg is nagy munkaerőhiány mutatkozik. A pedagógusoknál például több mint 4 ezres létszámhiányról beszélhetünk, (a kormányzat szerint is komoly probléma van - szerk.)