A kormány terrorellenes akcióterve nyomán kialakult belpolitikai helyzetet vizsgálva Kovács János, az Iránytű Intézet vezető elemzője az Alfahírnek elmondta: a polgárok szubjektív biztonságérzetének romlása, a biztonság iránti felfokozott igény olyan politikai klímát teremt, ahol a társadalmi párbeszéd középpontjába a fenyegetettség kerül, tematizálva a közéletet. A vita pedig arról szól, hogy indokolt-e a magyar polgárok biztonságának szavatolása érdekében - akár egy új rendkívüli jog bevezetésével - széleskörű felhatalmazást adni a kormány számára.
Nem elegendőek a jogi garanciák
Kovács János szerint megkérdőjelezhető, hogy szükség van-e egy újabb (hatodik) rendkívüli jogrend bevezetésére, vagy a megváltozott körülményekre hatékony válaszok adhatók a már meglévő jogi lehetőségek keretei között, esetleg azok célzott kiterjesztésével, valamint a honvédelmi törvény módosításával. A rendkívüli jogrend ideiglenes bevezetésére vonatkozó felhatalmazás garanciális szabályai ugyanis mindeddig „tiszta képletet” teremtettek, míg a kormány érvrendszerével szemben pusztán az a tény, hogy az Alkotmánybíróság működése különleges jogrend idején sem függeszthető fel, nem ad elegendő jogi garanciát, demokratikus kontrollt az Országgyűlés, illetve az ellenzék kezébe.
A kulcskérdések a felhatalmazás tartalma, időkerete, valamint a kontroll ereje
– vélekedett az Iránytű Intézet vezető elemzője. Hozzátette: azt önmagában egyetlen felelős politikai szereplő sem vitatja, hogy rendkívüli jogrend idején széleskörű jogkorlátozásokra kell számítani.
A vita lényege az indokoltság, az arányosság, az ellenőrizhetőség kritériumaiban ragadható meg, a kormány valódi politikai szándéka pedig a parlamenti ellenzékkel való egyeztetési, kompromisszumkeresési hajlandóságban
- mondta lapunknak Kovács János.
A titkosszolgálatok nemzetközi együttműködésére lenne szükség
Ugyanakkor az elemző azt is megjegyezte: a biztonságpolitikai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy nagy a valószínűsége egy terrorhullámnak Európában, és bár nem tartozunk a kiemelten fenyegetett országok közé, hazánkat is érintheti. Ami azonban a fokozott készültséget illeti, a látványos fegyveres jelenlét aligha rettenti el a terroristákat, de megnehezíti egy-egy koordinált merényletsorozat kivitelezését – vélekedett az elemző. Kovács János szerint garanciát leginkább az jelenthet a terrorfenyegetettséggel szemben, ha szorosabban együttműködnek a titkosszolgálatok nemzetközi szinten, valamint szükséges egy európai védelmi stratégia kialakítása. Az elemző hozzátette: utóbbi nem nélkülözheti az eddigi európai bevándorláspolitikai és migrációkezelési gyakorlat stratégiai felülvizsgálatát.
A terrorfenyegetés elfedi a kormányzás minőségét
A belpolitikai vonatkozásokkal kapcsolatban Kovács János elmondta: a terrorveszély árnyékában folytatott „válságkormányzás” a Fidesz-KDNP társadalmi megítélésének, támogatottságának kedvez, és elfedi az egészségügy, az oktatás problémáit, illetve a kormány korrupciógyanús botrányait.
De a terrorfenyegetettség önmagában aligha elegendő egy 2018-as választási győzelemhez, mindazonáltal egészen addig, amíg tematizálja a közéletet, megakadályozhatja azt, hogy a kormányzás minőségét a választók jelentős része az egyes ágazatok helyzetén, konkrét szakpolitikai sikereken vagy kudarcokon keresztül értékeljék
– fogalmazott az elemző.