"Korábban eljött vagy ezer ember is egy-egy képzésre, ma már annak is örülni kell, ha 30-an összejönnek"
- mondja egy több évtizede pályán lévő villamosvezető lapunknak, aki szerint már-már olyan szintű az elvándorlás, hogy az már a napi működést veszélyezteti.
A BKV-t sújtó elvándorlásról már több hónapja olvashatunk a sajtóban, így természetes, ha azt gondoljuk, hogy a társaság vezetése számára is világos, ha nem tesznek valamit, akkor az eddigieknél is súlyosabb gondot okozhat hazánk legnagyobb közlekedési társaságánál az elvándorlás.
Ehhez képest érte, érhette váratlanul a munkavállalókat és szakszervezeteket a BKV januári - úgynevezett - ajánlata, ami 0, azaz nulla százalékos béremelést javasolt. Természetesen az emelés szó jelen esetben a maró gúny kategóriáját képezi.
Különösen annak fényében, hogy a bértárgyalások első fordulója után a BKV közleményben ismerte el, hogy "ismerve az egyre romló munkaerő piaci helyzetet, a növekvő fluktuációt és utánpótlási nehézségeket, illetve a munkavállalói igényeket -, tisztában van azzal, hogy szükség van a bérek emelésére, a piachoz képest alacsony keresetű munkavállalóink bérfelzárkóztatására."
A kérdés már csak az, hogy akkor miért is tett a cég januárban 0 százalékos javaslatot.
"Az emberek várnak, odajönnek hozzánk, sokat beszélgetünk az elvileg egy hónapja megkezdődött bértárgyalásról, várják, mi lesz az eredménye. Van egy szint, amit a munkavállalók elképzelnek, ha ez nem teljesül, akkor kilépnek"
- mondja érdeklődésünkre Deák Krisztián a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezetének (KAPSZ) elnökségi tagja.
"Villamosvezető elmegy buszt vezetni a Volánhoz. Mert jobb a bér. Amit a BKV ma kínál, már nem vonzó a munkavállaló számára"
- folytatta Deák.
A szakszervezet - amely a Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (VKSZSZ) tagjaként vett részt a bértárgyaláson - évi 15 százalékos béremelést és 5 százalékos felzárkóztatást tart kiindulási alapnak, illetve minimumnak. Ezen felül a cafeteria keret megemelését is szeretnék.
Az viszont kérdéses még, hogy mikor tudják ezt követelni, mert az egy hónappal ezelőtti nyitóülést követően még azt sem tudni, hogy mikor lesz a következő bértárgyalás. Állandó bizottsági keretek között zajlanak ugyan az egyeztetések, ám azokon csak az úgynevezett "mértékadó", vagyis a nagy szakszervezetek vehetnek részt. Ezekről a tárgyalásokról viszont szinte semmi nem szivárog ki, vagy ami igen, az egyelőre folyosói pletykának minősíthető.
Annyi a bizonyos, hogy a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége három évre szóló bérmegállapodás keretében 30 százalékos emelést követel, ezen felül 2017-re további 5 százalékos bérfelzárkóztatást szeretne az alacsonyabb jövedelműeknek, valamint évenként 36 ezer forinttal emeltetnék az egy főre eső cafeteriakeretet.
A KAPSZ álláspontja viszont az, hogy nem előnyös a munkavállalók számára a több évre szóló bérmegállapodás, különösen a 8000 forintos mozgóbér elmaradt betörzsesítésének fényében.
"A több éves bérmegállapodás mindenképpen a munkavállaló számára hátrány"
- mondja Soós Ádám, a KAPSZ elnöke. Szerinte már látható, hogy mind a kormányzati szektorban, mind a versenyszférában a következő években jelentős béremelések várhatóak.
"Még egy évre sem sokan, négy évre előre pedig senki nem lát. Feltehetőleg négy év múlva az emberek fognák a fejüket egy ilyen megállapodás után, amit aztán közben módosítani sem lehet. Sőt, a BKV négy évig úgymond hátradőlhet, nem kell foglalkozni a bérekkel, szakszervezetekkel, csönd van."
- sorolta a KAPSZ elnöke.
Ezt a folyamatot erősítheti, hogy nemcsak a verseny-, de általában a közösségi közlekedésben is jelentős béremelésekre lehet számítani, így ha a BKV a fővárossal közösen nem lép, akkor a jóval kevesebb felelősséggel járó és magasabb bért adó állások mellett a villamosvezetőket, sofőröket és a műszaki fenntartásban dolgozókat a többi, amúgy állami tulajdonú közlekedési vállalat is könnyedén csábíthatja el.
Hogy ez ne legyen elég, a vállalaton belül is óriási a bérfeszültség: miközben az elmúlt öt évben a járművezetők bére szinte semmit nem emelkedett, addig a vezető beosztásúak fizetése ugyanennyi idő alatt bőven az inflációt meghaladó mértékben növekedett.
Itt azonban még nem ért véget a dolog. Úgy tudjuk, hogy készül egy olyan tervezet is, amely szerint idén 10 százalékos béremelés várható, de annak fejében, hogy a pótlékokat beépítik a bérekbe. Az emelést minden munkavállaló megkapná, így mind az irodisták, mind a járművezetők, mind pedig a műszaki fenntartásban dolgozók. Ez viszont azt jelenti, hogy például egy délutános, vagy éjszakai műszakban dolgozó eddigi bérpótlékát elveszik, ezzel viszont nem nő, sőt, sok esetben még csökkenhet is a bére, miközben korábban bérpótlékra nem jogosult dolgozó megkapja a 10 százalékos béremelést. Tudni kell, hogy a BKV-nál délután kettőtől tízig dolgozók 20 százalékos, este tíztől reggel hatig dolgozók pedig 40 százalékos bérpótlékban részesülnek. Ha ez valóban így van és így marad, akkor még inkább felerősödhet az elvándorlás.
"Annyit keresünk, mint tíz éve. Ha marad a pár százalékos emelés itt nagyon sokan fognak felállni. Elmennek betanított munkásnak, többet keres úgy és nincs rajta ekkora felelősség. Ennyi."
- sorolja nekünk a villamosvezető, aki úgy érzi, bár beszélnek az elvándorlás problémájáról, mintha a probléma igazi súlyát nem éreznék.
Az eddigi hozzáállásukból kiindulva ez minden bizonnyal így is van.