Az "ortodox világ" 14 független (autokefál) egyházból áll, s közülük tízen vesznek részt a történelmi jelentőségű tanácskozáson. Az orosz ortodox, a bolgár és grúz egyházak, illetve a damaszkuszi székhelyű Antiochiai Patriarkátus távol maradnak. Ennek oka egy évtizedek óta húzódó vita az ortodox világ berkein belül. A háttérben a Konstantinápolyi és a Moszkvai Patriarkátus hatalmi harca húzódik meg a szétszóródott ortodox világ vezetéséért. Az orosz ortodox egyház közel 100 millió hívővel a legnagyobbnak számít közöttük. Ugyanakkor a konstantinápolyi ortodox egyház és annak feje – jelenleg I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka – tiszteletbeli elsőbbséget élvez az ortodox egyházak között. A történelmi jelentőségű zsinat pénteken tartotta első ülését, de a tulajdonképpeni munka vasárnap indul majd, s várhatóan június 27-ig tart. A tanácskozáson a híveknek szánt üzenetet készülnek megfogalmazni. A görög ortodox egyház szerint a tanácskozások jelentős részét zárt ajtók mögött fogják tartani.
Az orosz ortodox egyház kedden közölte, hogy Bartolomaiosz válaszára várnak, mert a moszkvai ortodoxok a szinódus elhalasztását kérték, hogy tisztázni lehessen a távol maradó egyházak által felvetett problémákat. A bolgár egyház a múlt héten közölte, hogy nem vesz részt a találkozón, mert a zsinat napirendjén nem szerepeltek a bolgárok számára „különösen fontos kérdések”, de a tervezett ülésrendet is kifogásolták, illetve azt a szabályt is, amelynek értelmében a tanácskozáson megvitatott szövegeket nem változtathatják meg.
Emellett a bolgár szent szinódus a részvételi költségeket is kifogásolta. Bartolomaiosz szóvivője tudatta: nincs joga elnapolni a zsinatot, mert ő nem vonhatja vissza azt a döntést, amelyet a 14 egyház vezetője hozott januárban a zsinat megtartásáról.