Azé, aki benépesíti: 500 ezer oroszt telepíthettek a Krím félszigetre

Azé, aki benépesíti: 500 ezer oroszt telepíthettek a Krím félszigetre

Jogvédő szervezetek adatai szerint a Krím félszigetre mintegy 500 ezer orosz állampolgár települt át azóta, hogy a területet Oroszország 2014-ben önkényesen elcsatolta Ukrajnától - közölte Tamila Taseva, az ukrán elnök krími állandó képviselőjének helyettese kedden az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában az MTI szerint.

Tamila Taseva rámutatott, hogy a nemzetközi jog szerint tilos célzottan lakosságot áttelepíteni, és ily módon mesterségesen megváltoztatni egy terület népességének etnikai összetételét.

Szavai szerint ezzel Moszkva is tisztában van, ezért jóval kevesebbet ismer el, az orosz statisztikákban csak mintegy 280 ezer áttelepülő szerepel.

Hangsúlyozta, hogy a betelepülők igen jelentős arányt tesznek ki. 2014-es adatok szerint mintegy kétmillió lakosa volt az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaságnak.

Elmondta, hogy eközben mintegy 25 ezer krími tatár elhagyta a Krímet. Összesen a hivatalos adatok szerint 50 ezren költöztek el a félszigetről, de Taseva szerint számuk akár kétszer ennyi is lehet, hiszen nem mindenki jelenik meg közülük a rendszerben belső menekültként, csak azok, akik szociális ellátásra szorulnak.

A tisztségviselő elmondása szerint Oroszországból a rendfenntartókon és a katonákon kívül főként orvosok, tanárok, az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozók, úgymint ügyészek és nyomozók települtek át.

A bekötözőket az orosz kormány ingyenes vagy kedvezményes bérletű lakással, illetve kezdő anyagi támogatással csábítja a Krímbe.

Az ukrán tisztségviselő szavai szerint rajtuk kívül középvállalkozókat is ösztönöznek az áttelepülésre azzal, hogy a Krímben könnyebben jutnak a tevékenységükhöz szükséges engedélyekhez.

A Krím nem csak földrajzilag, történelmileg is külön régiónak tekinthető. Napjainkban az oroszok és az ukránok vitatkoznak hovatartozásáról, ám a 19. századig itt jelentős szláv népesség nem is élt. A félszigetet javarészt tatárok lakták, akiket az orosz, majd szovjet uralom alatt módszeresen szorítottak vissza, időnként kifejezetten brutális módszerekkel, deportálásokkal, tömeggyilkosságokkal. Mára népességének nagy többsége erős és egyértelmű identitással bíró orosz – írtuk korábban Demkó Attila és könyve, a Máglyatűz kapcsán. A szerző akkor azt mondta nekünk, hogy

„Moszkva óriási hibát követett el azzal, hogy egy vitatott legitimitású népszavazással csatolta magához a területet, hiszen teljesen világos, hogy egy tökéletesen szabad és szabályos referendumon is simán Oroszország mellett döntött volna a nagy többség.”

Eközben Oroszország mindent elkövet, hogy formailag is magához csatolja a területet: többek között arra is ügyelnek, hogy a Google térképén hogyan szerepel a Krím, de egy éve már annak is, hogy hatvan kilométer hosszú határkerítést építettek fel az új ukrán határ mentén.