A francia Le Monde szerint a választások utáni demonstráció célja az volt, hogy erősítse a tömegek összefogását, ami sikerült is, hiszen legalább százezren mozdultak meg Budapesten a „demokrácia védelmében”. A lap az utóbbi évek legfontosabb tömegrendezvényeként említi a demonstrációt, ahol egy másik Magyarország emelte fel a hangját, az amely nem szavazott Orbán Viktorra, és a táblák tanúsága szerint elítéli a korrupciót és a Fidesz-maffiát.
A menet felháborodottsága annak szólt, hogy a magyar sajtóban megszűnt a sokszínűség, a közmédiát az állami propaganda szócsövévé tették, a magánorgánumokat pedig sorra vásárolják fel a hatalomhoz közeli üzletemberek.
A legnagyobb német napilap, a Süddeutsche Zeitung a sajtószabadságra való törekvés mellett a tüntetők azon követelését emelte ki, amelyben a szavazatok újraszámlálását és a választójog megváltoztatását kívánják elérni. Megemlítik, hogy az utóbbi napokban egyre több hír érkezett a szavazókörzetekből, miszerint szabálytalanságok fordultak elő a szavazócédulák összesítésekor, ám a szakértők úgy vélik, az állítólagos manipulációk nem befolyásolták érdemben az eredményt, ami főként a fiatalokat sokkolta.
A szintén német Die Welt erősebb hangot ütött meg a magyar ellenzékkel szemben, ugyanis kijelentette, hogy nem igaz az, miszerint a demonstrálók lennének a többség, hiszen a Fidesznek olyan győzelem sikerült, ami még őket is meglepte. Ennek okát egy megszólaltatott aktivista abban látja, hogy az emberek többsége nem foglalkozik a Fidesz visszaéléseivel, vagy hogy Orbán túszul ejtette a nemzetet, amíg ki tudják fizetni a gázszámlát és kihúzzák hónap végéig. Sőt a korrupciós ügyekkel nem is nagyon találkoznak, hiszen már alig maradt olyan sajtótermék, ami nem a kormányzat kezében van.
A lap szerint a Magyar Nemzet sorsa és a Figyelő listája jól mutatja, hogy Magyarországon a kritikus hangokra egyre nagyobb nyomás nehezedik.
A Bloomberg szerint a társadalom mély megosztottságáról árulkodott a budapesti demonstráció, amelyre azért mentek el tízezrek, mert úgy látják, hogy Orbán újjáválasztása még jobban elfojthatja a demokratikus szabadságjogokat. Ekkora kormányellenes megmozdulás évek óta nem volt a fővárosban.
A BBC szombat este a második vezető helyen, egyből a szíriai események után adott hírt címlapján a budapesti történésekről. Tudósítása szerint a tegnapi furcsa tüntetésen, ahol EU-s és árpádsávos zászlók egymás mellett lengtek a magasban, legalább annyian voltak, mint az egy hónapja rendezett békemeneten. Csak itt nem Orbán mellett, hanem ellene szólaltak fel, mert szerintük
a korrupcióval és hatalmi visszaélésekkel élő Fidesz még a választásokat is ellopta.
A Reuters ugyanezen információkat még egy összehasonlítással egészítette ki, miszerint a békemenettel ellentétben a tegnapi tüntetésen a fiatalok voltak túlnyomó többségben. A Fideszre a 30 évesnél fiatalabb korosztályból csupán 37 % voksolt, ami azután felment 46 %-ra az 50-nél idősebbek körében.
A New York Times kevésbé foglalkozott azzal, hogy megmutassa a magyar ellenzék túllépett önmagán a tegnapi tüntetéssel, és nézeteiket félretéve a tiszta demokrácia értékeinek megőrzése érdekében közösen mozdult meg jobb- és baloldal, inkább az ország berendezkedésére helyezték a hangsúlyt. Úgy vélik, kevés rá az esély, hogy a sokezres budapesti, illetve vidéki tüntetések irányváltásra kényszerítenék a kormányt, de jól jelzik a mély megosztottságot abban az országban, amely a térségen belül az elsők közt távolodik el a nyugati értékektől. A lap szintén kiemelte, hogy a sajtót szinte teljes egészében az állam ellenőrzi, ráadásul a Figyelő tette közzé Orbán Soros-zsoldosainak listáját, amire sokan úgy tekintettek, mint első lépés, hogy Orbán beváltsa fenyegetőzését. A lap azzal zárja sorait, hogy láthatóan az EU nem tudott sokat tenni az illiberális fordulat megakadályozására, de
Orbán számára a legnagyobb veszélyt saját népe jelentheti.