Marhaság és a tudatlanságot kihasználó aljas hazugság azt állítani, hogy a nyugati országok urántartalmú lőszereket adnak Ukrajnának, ami atomháborúhoz és sugárzáshoz vezet – fogalmaz Pálinkás József atomfizikus, politikus. A tudós szerint szegényített, a nukleáris reaktorok és fegyverek anyagának gyártásakor visszamaradt uránnak csak annyi köze van a nukleáris fegyverekhez, hogy az gyártásukkor hulladékként visszamaradt. Azzal, hogy a kormány tagjai és vazallus újságíróik ezt naponta mégis többször elmondják, attól ebből azonban semmi nem igaz.
„A félelemkeltés leghatékonyabban a tudatlanságra alapozható”
- írja a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
Az atomfizikus magyarázata nagyon hiányzott a közéletből, mert az állami és a kormánypárti médiát valóban ellepték ezek a tudósítások. „Küszöbön az atomháború? Az USA urántartalmú lőszereket szállítana az ukránoknak” - olvasható például a TV2 oldalán, amely kiválthatta Pálinkás József kritikáját.
Ugyanezzel „etette” nézőit az állami televízió is. Ebben a tudósításban megjelent az orosz narratíva is, amely szerint érthető, hogy az oroszok nukleáris fegyvereket Fehér-Oroszországba, ez a nyugati urántartalmú lőszerekre adott válaszlépés. „Nagyon, nagyon komolyan kell venni Vlagyimir Putyin atomfenyegetését – közölte Ukrajna londoni nagykövete a CNN-nek adott interjúban. Vadim Prisztajko szerint Belarusz felfegyverzése a nemzetközi megállapodások megsértése és a Nyugat zsarolására tett kísérlet. London még márciusban döntött arról, hogy urántartalmú lövedékeket ad Kijevnek.
Vlagyimir Putyin akkor figyelmeztetett: ha a nyugat nukleáris komponenst (uránt) tartalmazó fegyvereket telepít Ukrajnába, Oroszország megteszi a szükséges és arányos válaszlépéseket. Az orosz elnök most beváltotta ígéretét. Csakhogy közben az Amerikai Egyesült Államok is beszállt a nukleáris fegyverkezésbe, amivel tovább nőtt a háború eszkalációjának veszélye. A Fehér Ház – a britekhez hasonlóan – urántartalmú lőszerekkel segítheti Ukrajnát.” – olvasható a hirado.hu oldalán.
Orbán Viktor miniszterelnök a kormány sajátos nézőpontjával kiegészítve terjesztette tovább az urántartalmú lövedékekről, mint nukleáris eszközökről szóló mesét a szokásos pénteki interjújában. „Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában, néhány száz kilométerre a magyar határtól. Ebből láthatjuk, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
Pálinkás József feltehetően a még vadabb állítások megelőzése érdekében érezte tisztába tenni, pontosan miről is van szó. Mint írja, szegényített uránt azért tesznek a lövedékek belsejébe, mert ugyanolyan lövedéksebességnél nagyobbat üt. A természetben előforduló urán három különböző atommagtömegű lehet: 234, 235, illetve 238. A számok az atommagban lévő protonok és neutronok számának összegét jelzik.
A természetben előforduló, kibányászott urán 99,275 százalékban 238-as atommagtömegű, amelynek felezési ideje 4,5 milliárd év, azaz nagyon enyhén radioaktív anyagról beszélünk, írja Pálinkás. A 235-ös tömegű 0,72 százalékban fordul elő a természetben, és 0,7 milliárd év felezési idejű, a 234-es pedig mindössze 0,005 százalékban fordul elő természetesen, ennek 0,25 millió év a felezési ideje.
„A nukleáris erőművekben az urán 235 tömegű atommagja lassú neutronok hatására két kisebb atommagra hasad és egy szénatom széndioxiddá égésekor felszabaduló (atom)energiának nagyjából az ötvenmilliószorosa szabadul fel. A 235-ös urán lassú neutronok hatására bekövetkező atommaghasadása, vagyis fisszió révén energiát termelő nukleáris reaktorok működéséhez olyan uránt, uránoxidot használnak, amelyben a természetben található uránban a 235-ös atommagtömegű urán előfordulását jelentősen megnövelik, vagyis dúsítják. A nukleáris erőműben használt uránban a 235-ös urán 3-4 százalékra, a természetes ötszörösére, a nukleáris bombában alkalmazottban körülbelül 85 százalékra, a természetes százhúszszorosára van dúsítva” – írja a tudós.
A dúsítás után visszamaradó uránból a 235-ös, vagyis a 238-asnál tízszer radioaktívabb uránt szinte teljes mértékben kivonják, ezt hívják egyébként szegényítésnek. „Marad a 238-as, ami enyhén radioaktív ugyan, tehát sem megenni, sem borogatásra használni, nem tanácsos és mérgező nehézfém is, mint az ólom”, de elmondható, hogy a szegényített, a nukleáris reaktorok és fegyverek gyártásakor visszamaradt uránnak semmi köze a nukleáris fegyverekhez.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Jin Liqunnal, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) vezetőjével tárgyal a Karmelita kolostorban 2023. június 5-én. A kormányfő mellett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)