Az indítványok közül három a népszavazás kiírását elrendelő országgyűlési határozatot támadta, egy pedig a népszavazásra feltett kérdést megengedő kúriai döntést.
Az Ab az országgyűlési határozatot helybenhagyó döntésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadott határozatot érdemben nem vizsgálhatta, csupán a parlament eljárását, az pedig nem volt alaptörvény-ellenes. A kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását pedig főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta a testület.
A szabályozás szerint a népszavazás időpontját az államfő tűzi ki a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő 15 napon belül, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra, tehát várhatóan szeptemberben vagy október elején valamelyik vasárnapra.
A Jobbik szerint a Fidesz számára a haszonszerzés a fontos
Bár a Jobbik támogatta a népszavazást, a nemzeti néppárt szerint a kvótakérdés alaptörvénybe emelése minden tekintetben jobb megoldás lett volna, hiszen nem kerül pénzbe, valamint gyorsabb és biztosabb a kimenetele, mint a népszavazásé - reagált közleményében Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője.
A politikus szerint a népszavazásra kidobott pénzt többek közt az önálló határőrség felállítására is lehetne fordítani. A kormány azonban ezt az ésszerű javaslatot lesöpörte az asztalról, így vált teljesen egyértelművé, hogy a Fidesz-KDNP-nek a politikai haszonszerzés fontosabb, mint a magyar emberek biztonsága, nem a bevándorlás megállítása, hanem annak kampánycélokból történő gerjesztése az elsődleges - zárul a közlemény.