Családbarát kormány: átlagosan 17 millió forint hitelre van szüksége annak, aki lakást venne idén

Családbarát kormány: átlagosan 17 millió forint hitelre van szüksége annak, aki lakást venne idén

Az MTI által szemlézett, az Otthon Centrum több ezer fős minta alapján készített elemzéséből, mely az ingatlant vásárlók idei hitelfelvételi szokásait vizsgálta, az derült ki, hogy

az ügyfelek 39,4 százaléka vesz fel hitelt, átlagosan 17 millió forintot.

Az Otthon Centrum hálózatának segítségével az idei év első kilenc hónapjában lakóingatlant vásárló ügyfelek 39,4 százaléka vett igénybe hitelt – összegezte az országos viszonylatban legtöbb hazai irodát működtető OC elemzési vezetője a legfrissebb adatokat.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, a hitelt igénylők 62,5 százaléka csak piaci alapú hitelt vett fel. A hitelt felvevők bő harmada élt a családtámogatási lehetőségekkel és az ügyfelek többségében kombinált hitelt választottak. A leggyakoribb kombináció a CSOK-ot és hitelt együtt felvevők köre, ők a hitellel élők 22,5 százalékát alkotják. A csak CSOK-ot választók aránya 5,5 százalék, ugyanannyi, mint azoké, akik a hitel mellett a Babaváró hitelt is felvették. A Babavárót azonban arányaiban sokkal kevesebben fordították lakásvásárlásra, egyedüli támogatásként csupán egy százalékuk, míg piaci hitellel kiegészítve is csak a hitelt felvevők két százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

A felvett hitelösszeg és a támogatás együttes átlaga (a CSOK-kal és a Babaváróval együtt) 17 millió forint volt ebben az évben. A mindkét hitelt igénybe vevők esetében ez az érték elérte a 20,75 millió forintot, de a vegyes támogatást választók esetében ez az összeg még ennél is magasabb. Ezzel szemben a piaci alapú hitelt választók átlagosan 17,2 millió forintos kölcsönt vettek fel. A Babaváró esetében a legalacsonyabb ez az összeg 7,4 millió forinttal, de a CSOK-kal kombinálva is csak 9,6 millió forintot ér el.

Az új, valamint használt lakást vásárlók esetében nagyon hasonló a finanszírozás

– folytatta a szakember, aki szerint a különbség leginkább a CSOK-ot igénybe vevők arányában érezhető.

Azok, akik új építésű ingatlan vásárláshoz hitelt is igényelnek, jóval nagyobb arányban veszik igénybe a CSOK-ot.

"Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a lakóingatlanukat hitelből finanszírozók csak 40,6 százaléka választ tisztán piaci hitelt új építésű lakás vásárláshoz, míg 60 százalékuk részben vagy egészben CSOK-kal kombinál"

– árnyalta tovább az Otthon Centrum adatait az elemzési vezető. A Babaváró hitel szerepe elhanyagolható, mindössze a hitellel és CSOK-kal is kalkulálók esetében számottevő (10,5 százalék).

Az országos adatokból az is kiderült, hogy a hitellel lakást vásárlók aránya országos átlagban 39,4 százalék, de ez országrészenként nagyon változó.

  • A legalacsonyabb Somogy megyében volt (13,5 százalék),
  • a legmagasabb Fejér megyében (51 százalék),
  • míg a budapesti érték az országos átlagnál csak minimálisan, 1 százalékkal magasabb.

A már említett Fejéren kívül Pest, illetve Bács-Kiskun megyében, valamint a legkeletibb Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár Bereg megyékben volt magasabb ez az érték.

Területi vonatkozásban említést érdemlő különbség mérhető a CSOK-ot igénybe vevő vásárlók arányában is, amely országos átlagban 34,5 százalék. A hitelesek arányán belül Budapesten messze a legalacsonyabb ez az érték 18,8 százalékkal. A fővárost körülölelő Pest megyében már 48,3 százalék.

Ennél is magasabb érték mutatható ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol minden második hitel részben vagy egészben CSOK, valamint Veszprém megyében, ahol 59,2 százalékkal a legmagasabb volt a CSOK-ot igénylők aránya az Otthon Centrum közvetítésével lakást vagy házat vásárlók körében.